A héten kezdődött meg és április 10-ig tart a Palicsi-tavon a szelektív lehalászás, amelynek eredményeképp jelentősen javulhat a tó vizének minősége. A lehalászás része annak a programnak, amellyel kapcsolatban a város tavaly novemberben írt alá megállapodást a német KfW bankkal, és amelynek értelmében a Palicsi-tó vízminőségének javítására a németek 6,5 millió euró vissza nem térítendő hitelt folyósítanak.
A lehalászást a német dr. Götz Kuhn és csapata a Palics-Ludas közvállalat szakembereivel közösen végzi.
Vinkó Tamás, a közvállalat szakmunkatársa lapunknak elmondta, szelektív lehalászást kezdtek meg, ez egyben kutató célzatú lehalászás is, amihez beszerezték a szükséges engedélyeket az illetékes tartományi titkárságtól és a természetvédelmi hivataltól is. Az akció célja az invazív, nem őshonos fajok lehalászása. Ezek között a legnagyobb mennyiségben az ezüstkárászok vannak jelen.
Előzetes becslések szerint a tóban 160 tonna ezüstkárász található, ami a halállomány 96 százalékát jelenti, ezenkívül naphal, illetve kínai razbóra is található. Vinkó elmondta, hogy minden őshonos faj, amely nem pusztult el, a lehalászás folyamán rögtön visszakerül a tóba, olyan adatok, mint a testhossz vagy a tömeg feljegyzése után. Ezekből az adatokból kiviláglik, hogy áll a halfauna mennyiségben, összetételben és kondíció tekintetében.
Az ezüstkárászokkal az a probléma, hogy invazív fajként elárasztotta a Palicsi-tavat és ezzel megzavarta a természetes táplálékláncot. Az ezüstkárász ugyanis zooplanktonokkal, tehát olyan kisebb élőlényekkel táplálkozik mint amilyen a vízibolha vagy a kandicsrák. Ezek pedig szabályozzák a tóban lévő alga mennyiségét. Azzal pedig, hogy ezek a kis állatkák száma is csökken, kevesebb algát fogyasztanak, ami a vízminőségre is negatív hatással van. Ezt a folyamatot kellene visszafordítani a jelenlegi projektummal.
A lehalászás eredményeiből készül majd egy tanulmány, és ennek alapján határozzák meg a szakemberek a következő lépéseket, vagyis, hogy érdemes-e és milyen ütemterv szerint az őshonos fajokat visszatelepíteni. A lehalászással párhuzamosan folyamatban van a program többi részének megvalósítása is, mint az élővilág revitalizációja és a vízszint meghatározása. Mindezektől függ majd, hogy milyen fajokat telepítenek a vízbe.
Egyébként ami a tó öntisztulását illeti, ez 2009 óta, vagyis amióta működik a szennyvíztisztító, folyamatos, persze nem szemmel látható. A javulás a szakember szerint abból is látható, hogy megjelentek olyan halfajok, mint a sügér vagy a süllő, ráadásul süllőből 40 centis példány is található, vagyis a tó máris reagált a javulásra. A mostani biomanipuláció is minden bizonnyal megteszi majd a hatását, de ez egy hosszabb folyamat, akár 5–10 év is lehet. Ez specifikus, és nem lehet előre megjósolni, ugyanis a Palicsi-tó sekélyebb, mint azok a tavak, ahol ezt a módszert már alkalmazták.
Korábban Márton Ferenc, a Palics-Ludas közvállalat igazgatója azt mondta, a tó a legrosszabb, 5-ös kategóriájú vízzel rendelkezik és hosszú távon 2-es besorolást szeretnének, ami fürdőzésre alkalmas tavat jelent majd.
