A mezőgazdasági hitelek, az önkéntes nyugdíjalapok és az agráriumot támogató európai pénzalapok voltak a témái a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarában szerdán tartott előadásnak, amelyen a Szerbiai Nemzeti Bank szakemberei látták el információkkal az érdeklődő földműveseket.
Josip Stipić, a kamara mezőgazdasági bizottságának elnöke elmondta, ezzel az előadással kezdik meg idei programjaik megvalósítását, amelybe bekapcsolják a kis- és középvállalkozásokat és egyéb egyesületeket is. A bizottság célja számos olyan kérdés felvetése és megvitatása, amelyek a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából fontosak, beleértve az elsődleges mezőgazdasági termelés összekötését a feldolgozóiparral, a mezőgazdasági menedzsment fejlesztését, a termelők versenyképességének növelését és jobb piaci helyzetük elérését, illetve a mezőgazdaság finanszírozását is.
Mint mondta, a tegnapi rendezvényen a Szerbiai Nemzeti Bank szakembereivel három fontos témát járnak körül. A jegybank feladatai közé tartozik az edukáció is, ilyen szempontból mutatják be a mezőgazdasági hitelezést, annak új modelljeit, különösen a hosszú távú finanszírozási modelleket. A magánnyugdíjpénztárakról szólva Stipić kiemelte, a nyugdíjalapok a termelők szociális biztonsága szempontjából fontosak, ezért is hasznos megismerkedni ezek működésével.
Ivan Vojnić Tunić, a kamara titkára elmondta, a kamarai rendszer átszervezése nyomán a kamarák feladatkörei bővültek a tagság edukációjával, hogy tagjaik versenyképesebbek tudjanak lenni a piacon. Ennek keretében került sor a tegnapi előadásra is, ahol a jelenlévők a hitelezéssel nem az összegek vagy a kamatok nagysága szempontjából ismerkedhettek meg, hanem tanácsokat kaptak, hogyan tudják a számukra legkedvezőbb hitelt kiválasztani. A titkár külön kitért az európai alapokból kapható támogatásokra. Az IPARD 2 programnak 2014-ben kellett volna elindulni, de bizonyos problémák miatt csak kétéves késéssel, idén startol. Ennek keretében 2023-ig a szerbiai termelők 175 millió euró támogatáshoz juthatnak. Az állam kötelezettsége 25 százalékos önrész biztosítása, a termelőknek pedig 50 százalékot kell hozzátenniük, így összességében egy 400 millió eurós programról van szó, ami sikeres megvalósítás esetén jelentősen fellendítheti a szerbiai mezőgazdaságot.
Nikola Đukić, a Szerbiai Nemzeti Bank felhasználók védelmét és felvilágosítását végző központjának szakembere részletesen felvilágosította a jelen lévő gazdákat a hitelezés formáiról. Beszélt arról, hogy mire kell odafigyelni a hiteleknél, mit jelent a kamat, milyen buktatókat rejthet, ha a hitel dináralapú, illetve ha valamilyen külföldi valutához van kötve annak törlesztése, és persze arról is beszélt, hogy több bank ajánlatát érdemes összehasonlítani a döntéshozatal előtt.
