2024. április 19., péntek

Szkennelgetünk

A médiában nagy port kavart a Skener elnevezésű rendőrségi akció. Röviden annyit kell tudni róla, hogy részt vett benne a rendőrség belső ellenőrzése, a belgrádi rendőrség, a bűnügyi rendőrség igazgatósága, az ügyészség és a szervezett bűnözés felszámolásával foglalkozó szolgálat. Az összehangolt akció során összesen 47 pénzmosással, csúszópénz adásával és elfogadásával, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsított személyt vettek őrizetbe. Úgy vélem, ez az akció dicséretes, de egyben vicces is. Szerbia a Transparency International szerint a nagyon korrupt országok közé tartozik, a 168 vizsgált ország közül a 71. helyet foglalja el. A szervezet véleményezése szerint „a korrupció visszaszorítására irányuló alapvető stratégiai dokumentumokat nem hajtják végre következetesen, s nem vonnak senkit felelősségre az előírt határidők és kötelezettségek megsértése miatt”. Ennek tükrében dicséretes, hogy a korrupció felszámolására irányuló akciót hajtottak végre. A korrupció mértékét és a társadalomba való beleágyazódás mélységét nézve azonban vicces, hogy mindössze 47 embert tartóztattak le. Valószínűleg őket is pár napon belül szabadon engedik. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, hogy egy elefántot próbálunk agyonütni úgy, hogy papírgalacsinokkal dobáljuk. Előbb halna bele a röhögésbe.

Szóval az akció során 47 személy tartóztattak le, köztük 15 belgrádi közlekedési rendőrt. Ellenük az a vád, hogy visszaéltek hivatali helyzetükkel, csúszópénzt fogadtak el és cserébe nem írtak ki büntetést a szabálytalanul közlekedőknek. Állítólagosan 340 ilyen esetet követtek el, amivel 3 millió dinár kárt okoztak az országnak. Azt kell, hogy mondjam: ez jó hír. Mindössze 15 korrupt rendőrt tartóztattak le, és azok is mind belgrádiak. Ez azt jelenti, hogy az ország más városaiban és falvaiban nincsenek korrupt forgalmisták, akik esetleg kenőpénzt fogadnának el a sofőröktől. Szólni kellene a Transparency Internationalnak, hogy számolják már újra a dolgot, mert változott a helyzet.

Tréfát félretéve, bizonyára minden gépjárművet vezető olvasónknak volt már nulladik típusú találkozása közlekedési rendőrökkel. Más nevében nem szólhatok, de a személyes tapasztalatom igen változó. Azzal kezdeném, hogy a kishegyesi rendőrökkel nincs ilyen jellegű élményem – és az is pozitív. Ők mindig barátságosak velünk, őslakosokkal, és az előírásoknak megfelelően járnak el. Más településeken viszont magam is tapasztaltam rendőri korrupciót. Az elmúlt két évben három alkalommal kellett ilyen vagy olyan büntetést fizetnem. Első alkalommal nagyon kedves volt velem az intézkedő közeg, mondhatni atyaian bánt velem. Eee, Janoše. Šta sad da radimo? – tette fel a drámai kérdést, amire én azt javasoltam, hogy legjobb lenne helyben elintézni. El is intéztük, és mondhatom elég olcsón megúsztam. Másik két esetben egyáltalán nem voltak kedvesek és atyaiak a rendőrök, minden teketória nélkül kiírták a büntetést. Ha csak ezekre a tapasztalatokra hagyatkozom, akkor azt kell mondanom, hogy a rendőrök többségében a szabályoknak megfelelően jártak el. Persze, ez a csúszópénzesdi egy több tényezős játszma. Kamionsofőr barátom arról mesélt, hogy a főnöke külön pénzt ad neki arra az esetre, ha megállítja a rendőr. Már a jogosítványt úgy adja át, hogy valamennyi pénzt tesz bele. A személygépkocsiknál megint más a helyzet. Személyes meglátásom szerint itt igaz az a mondás, hogy szegény embert az ág is húzza. A yugós ismerőseim rettegnek a rendőröktől, mert egyből kiszúrják őket, és biztos, hogy találnak náluk valami hibát. Én egy jó állapotú G Astrát vezetek, és ha épp nem száguldok 120-szal, akkor nem igazán kell tartanom a közúti ellenőrzéstől. Olyan ismerősöm nem igazán van, aki A8-ast hajtana, de meglátásom szerint, az A8-asok (főként a sötétített üvegesek) valami miatt láthatatlanok a rendőrök számára.

Visszatérve a Skener akcióhoz, nem igazán tudom komolyan venni, főként így választások előtt egy hónappal. Tudom, hogy a haladóknak amerikai kampánymenedzsereik vannak, és a 47 letartóztatás nagyon jól hangzik a tévében. De ha a kormány valóban fel akarná számolni a korrupciót a rendőrség berkein belül, akkor azt kellene tegyék, amit Mikhail Szakasvili, Grúzia elnöke tett 2004-ben. Zéró toleranciát hirdetett a rendőrségen belüli korrupcióval szemben. Először nem vette komolyan az egyébként nagyon korrupt grúz rendőrség, ami ahhoz vezetett, hogy a végén 15 ezer rendőrt bocsátottak el. Ez azt jelentette, hogy szinte rendőrség nélkül maradt az ország. Három hónapba telt, míg új rendőröket toboroztak, de megérte. A közbiztonság javult, és a rendőrség már nem úgy működött, mint a maffia. Azt hiszem, itt is ki kellene próbálni, és nem csak a rendőrséggel.