2024. március 28., csütörtök

Válaszút előtt Európa

A szakértők szerint a legnagyobb dilemma az, hogy fontosabbak lehetnek-e a lehetséges elkövetők emberi jogai egy átlagos polgár élethez való jogánál

Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő szerint eljött az a pillanat, amikor indokolt ismét felülvizsgálni az Európában elkövetett terrortámadásokat, azok jellegét. Egyre több jel utal arra, hogy ezeket a támadásokat nem lehet „hagyományos” terrorcselekményként kezelni, fejtette ki Dragišić, mondván: az utóbbi időszak történéseit követően meg lehet állapítani, hogy az IÁ gerilla harcot folytat az EU ellen.

A belga biztonsági szolgálatok hatalmas mulasztást követtek el, ellenkező esetben nem kerülhetett volna sor a tegnapihoz hasonló támadásokra, értékelte Dušan Tomić biztonsági szakértő.

– Néhány nappal ezelőtt, amikor letartóztatták a tavaly novemberben Párizsban elkövetett terrortámadás szervezőjét, mindenki azt hitte, hogy többé semmi ok az aggodalomra. Bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Az Iszlám Állam ereje éppen abban rejlik, hogy számtalan, önálló egységként működő sejtből épül fel. Ezek bármikor aktivizálhatják magukat. Ugyanúgy, mint az alvó sejtek, amelyekből számtalan van Európában. Ezért a biztonsági szolgálatoknak folyamatosan készültségben kell lenniük. A brüsszeli támadásra úgy is tekinthetünk, mint a terroristák terroristáknak tolmácsolt felszólítására, „eljött a tavasz, ébredjetek!” – fogalmazott Tomić.

A szakember szerint nem az a fő kérdés, hogy a terroristák mikor ébrednek fel téli álmukból, hanem az, hogy az európai vezetők mikor teszik meg ezt. Európának rá kell ébrednie, hogy biztonságpolitikai szempontból hatalmas hibákat követ el, magyarázta Tomić, példaként említve a tényt, hogy Európa, vagy az Európai Unió továbbra sem egységesítette a reptereken hatályban lévő biztonsági előírásokat.

Dragan Simeunović, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora osztja a biztonságpolitikai szakértő véleményét, hogy a belga hatóságok és szolgálatok hatalmasat mulasztottak. Salah Abdeslam, a párizsi támadás szervezőjének letartóztatását követően a lehető legmagasabb szintre kellett volna emelni a biztonsági intézkedéseket, fűzte hozzá, mondván: a terrorszervezetek mindig megbosszulják az ellenük irányuló intézkedéseket.

– A belga hatóságok nem a felkészületlenség okán hibáztak. Európa hatalmas kihívás előtt áll: hogyan lehet tiszteletben tartani az emberi jogokat, minden egyes polgár emberi jogát, közben pedig mindenki számára biztosítani a biztonságot. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az európai biztonsági szolgálatok java része mindent tud a terroristák, vagy a szélsőséges iszlamisták legtöbbjéről. Mégsem tesz semmit. Hogy miért? Hát éppen az emberi jogok és szabadságok miatt nem. A terrorizmus ellenes küzdelem nagy mértékben szemben áll az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásával. Elég csak az USA-ra gondolni. Folyamatosan azzal támadják, hogy a terroristák ellen irányuló, sikeresnek nevezhető küzdelem során sérülnek a gyanúsítottak, vagy az elkövetők emberi jogai. Európa válaszút elé került: fontosabb lehet-e a például a mozgásszabadság az élethez való jognál? Emlékezzünk, hogy a párizsi terrortámadás belga elkövetőiről szintén tudta a rendőrség, hogy szélsőségesek, mégis szabadon utazhattak, hogy ne sérüljenek jogaik – taglalta Simeunović.

Zoran Milivojević nyugalmazott diplomata szerint a brüsszeli tragédiát követően az európai csúcsvezetésnek és mindenki másnak három dologgal lenne érdemes szembesülnie: az IÁ erősebb infrastruktúrával rendelkezik Európában, mint azt gondolták volna, európai állampolgárokat is képes minden további nélkül megfertőzni a szélsőséges iszlám eszméivel, miután a Közel-Keleten a korábban megszerzett területek egyre nagyobb részét elveszíti, feltehetőleg mind gyakrabban hajt majd végre támadást Európa szívében.