Civilek egymás között (avagy Civil stratégiai kérdések – ma) elnevezéssel tartottak pénteken tanácskozást Szabadkán, a Vajdasági Magyar Civil Szervezet szervezésében. A résztvevők a megbeszélésen olyan kérdésekre keresték a válaszokat mint: Milyen állapotban van a civil szféra jelenleg? Mi lehet az ernyőszervezetek, szövetségek szerepe a mai helyzetben? Kellenek-e civil központok? Hogyan javítható a civilek belső, egymás közötti kommunikációja? Megfelelően látják-e a civileket kívülről? Megfelelő képzettségűek-e civil vezetők? Milyen tudás megszerzése segítené a civil szféra felélénkülését, hatékonyságát? Megfelelő-e a civil szféra korösszetétele? Hogyan lehetne javítani a pályázati rendszeren? Hogyan valósítható meg civil szervezeteink világában az egység és a sokszínűség? Ezekről és más, civileket érintő kérdésekről gondolkodott együtt a tanácskozáson megjelent 21 civil szervezet képviselője. Mindenki más-más témával érkezett, olyannal, amit a legfontosabbnak lát a civil szféra előremozdulása érdekében. Természetesen a politikát sem kerülték meg a résztvevők, hiszen egyesek szerint nem lehetnek attól függetlenek.
– Van egy olyan elképzelés, miszerint a civileknek függetlennek kell lenniük a politikumtól. Az a helyzet, hogy az ember nem lehet független a környezetétől. Figyelni és reagálni kell arra, ami köröttünk történik, legyen szó akár politikai eseményről. Nagyon nehéz ezt szétválasztani. Úgy érzem, inkább negatívan van jelen a civilek körében a politikum fogalma, de általában az emberek negatívan ítélik meg a politikusokat. Valahol itt egy bizalomvesztés van. A bizalom helyreállításában a civilek tudnak lépni. Ha politikus egy felhívást tesz közzé, akkor a saját pártja jelenik abban meg, ha a civilek valamire felszólítanak, akkor van esély, hogy a közösséggé formálódó emberek jelenjenek meg. Valahol én ebben, a kicsit a politika által nyomasztó légkörben a civilséget fénypontnak látom – vallja Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke.
Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke emlékeztetni szeretné a civileket, hogy maradjanak távol a politikától, attól függetlenül végezzék áldozatos munkájukat.
– Én azt szeretném, ha a civilek tényleg civilek maradnának. Jó lenne valamiként kimaradni a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Mozgalom viaskodásából a választások során. Mi elsősorban a civil érdekeket kívánjuk képviselni, mi csináljuk a mi dolgunkat, a politika meg alakul, ahogy alakul, a választópolgárok majd eldöntik, hogy mi legyen. Sajnos azt vesszük észre, hogy a civilek közül sokan vagy az egyik vagy a másik oldalra helyezkedtek. Ebben a helyzetben elsősorban civilségünket kellene megőriznünk, és azt a dolgot, amelyet felvállaltunk továbbvinnünk. Sajnos a nagycsaládos egyesületekben is vannak olyan vezetők, akik egyik vagy a másik oldalra álltak, ami nem jó az egyesületüknek. Nekünk az a dolgunk, hogy nagycsaládos rendezvényeket szervezzünk, a nagycsaládosok érdekeit képviseljük. Mi elkészítettünk egy népesedési és családgondozási cselekvési tervet, amelyet a szövetségnek, valamit az egyesületeknek együtt kellene megvalósítaniuk, ez nem lehet pártpolitikai téma – vallja Krizsán Vilmos.
Zsoldos Ferenc, a zentai Ci-Fi Civil Központ vezetője szerint hazánkban nem normális dolog civilként működni.
– Az elmúlt években a helyzet nálunk országos szinten nemhogy javult, hanem romlott. Önmagában azt a luxust, hogy valaki önzetlenül másokért tegyen, ahhoz kell egy anyagi biztonság, ami nálunk romlik. Az elvándorlás, a kilátástalanság érzése kihat a civil szférára is. A civil szféra elsősorban nem pénz alapján működik, hanem érzelmek, tevékenység alapján. Ezért a civilekre hatványozottan kihat a közösség állapota. Mi, civilek is befolyásolhatjuk a közösséget, de valljuk be, mivel az emberek 5 százaléka foglalkozik civil tevékenységgel, ezért a nagy többség véleménye befolyásolja a civilek életét – mondja Zsoldos. Szerinte elsősorban a támogatáspolitikán kellene változtatni, ez segíthetne a cseppet sem könnyű helyzetben lévő civil szervezeteken.
– Hajlamosak a döntéshozók azt mondani, a civilek csak a pénzt akarják, és mindig ebbe szólnak bele. De kulcsfontosságú, hogy mind magyarországi, mind a hazai források, jelentős mértékben csökkentek. Ez óhatatlanul kihat a civil szervezetekre. Lehet, hogy számbelileg sokkal több civil szervezet van, mert már három fő is létrehozhat, de hatékonyságban az elmúlt nehéz társadalmi-gazdasági krízis, valamint az elvándorlás kihatott a civil szférára is. Kevesebb ember tevékenykedik most a civil szférában, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A krízis észlelhető, és csak egyféle módon tudnánk valahogy tenni ellene, ha a támogatáspolitika a lehető legnagyobb mértékben objektív volna. Ha az adott szervezeteket ténylegesen a közösségi súlyuk, tevékenységük alapján támogatnák. E téren még vannak komoly tennivalók – mutatott rá Zsoldos Ferenc.
