A magyar–szerb együttműködés minden eddiginél jobb, Magyarország támogatja, hogy Szerbia minél hamarabb az Európai Unió tagja legyen – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar–szerb üzleti fórumon csütörtökön, Budapesten.
Kijelentette: ha a két ország kapcsolata nem lenne történelmi csúcsponton, akkor nem tudták volna átvészelni a bevándorlási válság okozta sokkot és feszültséget. A magyar–szerb határon életbe léptetett szigorú intézkedések nem rontották a kétoldalú kapcsolatokat – húzta alá.
Szijjártó Péter beszél a magyar–szerb üzleti fórumon (MTI)
Szijjártó Péter minden idők legsúlyosabb európai kihívásának nevezte a migrációt. Örömét fejezte ki, hogy a nyugat-balkáni országok visszatérnek a szerződések, és közös szabályok tiszteletben tartásához, és úgy döntöttek, hogy megvédik magukat és Európát a jelentős biztonsági és gazdasági kockázatot hordozó bevándorlási nyomástól.
Magyarországnak a Nyugat-Balkán szomszédjaként fontos az ottani béke és stabilitás, az ahhoz vezető legjobb és leghatékonyabb út az európai integráció – mondta.
Hozzátette: Magyarország a jövőben is erőteljes támogatója lesz a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamata felgyorsításának. Magyarországnak és az egész EU-nak az az érdeke, hogy Szerbia minél hamarabb az EU tagja legyen.
Szavai szerint soha nem volt ilyen jó a két ország kapcsolata, ennek érdekében a jelenlegi szerb kormány sok személyes erőfeszítést tett. A magyar kormány hálás a szerb miniszterelnöknek és a szerb kormánynak, sok sikert és választási győzelmet kívánt a választások előtt. A magyar–szerb barátság kiszámítható sarokköve a magyar külpolitikának – hangsúlyozta.
Úgy vélte, a magyar–szerb gazdasági kapcsolatokban elsősorban a kis-, és középvállalatok közötti együttműködés, az infrastrukturális és energetikai beruházások, a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, egészségipar, gyógyszeripar területén lehet előrelépni.
Kitért arra is, hogy nyáron adták át a röszkei határátkelőhelyet, és újabb határátkelőket adnak át Bácsszentgyörgynél és Kübekházánál a következő egy évben. Megállapodás van arról is, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonalat felújítják, a kínai kormánnyal folyamatosan tárgyalnak a kínai finanszírozásról – jelezte.
Az Eximbanknál 61,5 millió eurós hitelkeretet nyitottak, ami a magyar–szerb vállalatközi exportkapcsolatok fejlesztését szolgálja, a bank irodát nyitott Belgrádban. Közölte: a szerb kormány jóváhagyásával elindították minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programját Vajdaságban magyar kormányzati forrásból, az első pályázatokat kiírták, ezek a mezőgazdaság, a turizmus vagy a beszállítói körök fejlesztését szolgálják. A politikai együttműködés megfelelő alapot teremt az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez – húzta alá Szijjártó Péter.
Snežana Bogosavljević-Bošković szerb mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter sikeresnek nevezte az együttműködést egyebek között a gazdaság és a kutatás területén. A két ország kétoldalú kapcsolata stabil alapokra épül, minden területen megvan az egyetértés – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak Szerbia európai integrációjának támogatásáért.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy Szerbiában három irodát nyitottak, Belgrádban, Újvidéken és Szabadkán, ahol helyben segítik a vállalatokat. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok magasabb szintre lépjenek. Több mint 400 szerb–magyar vegyesvállalat működik Szerbiában.
Az eredmények közül kiemelte: a belgrádi smart city projektumban magyar cégek vehetnek majd részt, a napokban írják alá az erről szóló szándéknyilatkozatot. A legfontosabb kapcsolódási pontok közül kiemelte a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a közlekedést, a gyógyszeripart és az autóipart. Magyarország kaput tud nyitni Szerbiának az uniós piacok felé – mondta.
