A Tartományi Képviselőház épületében tegnap megtartották a Vajdasági kezdeményezés az Európai Unióért – a civil és a közszféra partneri viszonya elnevezésű konferenciát. A konferenciát a Vajdasági Kezdeményezésbe tömörült civil szervezetek rendezték a Tartományi Képviselőház védnökségével.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kifejtette, hogy ma minden társadalomnak megvannak a sajátosságai, és valamilyen módon megosztott.
– Gondolok itt a politikai hovatartozásra és elkötelezettségre. Ez a fajta megosztottság nemcsak a szerbiai társadalomra jellemző, hanem mindegyik másra. A társadalomban eluralkodott az a nézet, hogy a politikusok alkalmatlanok a feladataik elvégzésére, nem megfelelően képzettek. Ebben a megosztott közegben azonban jelen vannak a civil szféra képviselői, a szakemberek, akik odaadóan szolgálják a közjó érdekeit. Azt gondolom, hogy a politikusok között is vannak szakemberek, ezzel egyidejűleg a civil szektor képviselői azért végzik olyan hozzáértéssel a dolgukat, mert tevékenyen részt vesznek a gazdasági életben. Hiszem, hogy a társadalom megosztottsága nem kérdőjelezheti meg az olyan értékeket, mint a felelősség, a hozzáértés, a nyitottság, az odaadás – mondta Pásztor István.
Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője rámutatott arra, hogy az európai uniós integráció nem lehet a politikusok kiváltsága, hiszen ez az egész társadalom ügye.
Pásztor: Azt gondolom, hogy a politikusok között is vannak szakemberek (Ótos András felvétele)
– A többi között erről beszélgetünk ma Újvidéken, valamint a civil szféra bekapcsolását az uniós integrációs folyamatokba. Itt nem csupán a nem kormányzati szervezetekről van szó, mivel idetartoznak az egyetemek, intézmények, gazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, szakszervezetek. A civil szféra megkerülésével a társadalmi fejlődés nem kivitelezhető. A csatlakozási tárgyalások során elfogadjuk az európai értékeket. A mai tanácskozáson arról a vajdasági kezdeményezésről beszélgetünk, amely meghatározza és elősegíti a csatlakozási folyamat módját. Gondolok itt a határokon átnyúló együttműködési programokra, a tanulási folyamatokra és képzésekre – részletezte Tanja Miščević.
– A Tartományi Képviselőház intézményes kereteinek lehetőséget kell nyújtania azokhoz a találkozókhoz, amelyeken a politikusok és a civil szféra képviselői találkoznak, hogy megvitassák a társadalom problémáit. Éppen ezért örömmel értesültem Aleksandar Popov kezdeményezésről, hogy itt a Tartományi Képviselőházban megszervezzük a mai konferenciát. Úgy vélem, hogy a jövőben az ilye n találkozókat rendszeresíteni kell, amelyeken intézményes keretek között a különböző területekről származó szaktudást egyesíteni tudjuk. Ezzel a közös erővel Szerbia euróintegrációs folyamatát érdemben elő tudjuk segíteni. A következő összetételű tartományi parlamentben létre kellene hozni a civil szféra képviselőinek a testületét. Ez a szabad testület hozzájárulhatna a Tartományi Képviselőház munkájához, és felügyelhetné a politikai hibák korrigálását – emelte ki Pásztor István.
Tanja Miščević rámutatott arra, hogy az európai uniós integráció nem lehet a politikusok kiváltsága (Ótos András felvétele)
Aleksandar Popov, a Központ a Regionalizációért elnöke szerint a civil szférának nem gyakran adatik meg a lehetőség, hogy beleszóljon a társadalmilag fontos kérdésekbe.
– A civil szféra jelentős szakemberállományt tudhat magának, amely sokszor nincs jelen a hatalomban. Sajnos Vajdaság hivatalosan nem vett részt az uniós tárgyalási folyamatokban, hogy képviselje a vajdasági polgárok érdekeit. Szerbia európai uniós integrációs folyamatát gyakran csupán a csatlakozási tárgyalásokkal egyenlítik ki, pedig az általános társadalom kiművelését is jelenti, amelyhez a civil szféra sokat hozzá tud adni. Ebben a tekintetben meg kell említeni, hogy Vajdaság az ország legeurópaibb része – hangsúlyozta Aleksandar Popov.
Ksenija Milenković, az európai integrációs iroda megbízott igazgatója rámutatott arra, hogy az intézmények és a vajdasági nem kormányzati szervezetek együttműködése nagyon hasznos lehet, mivel Vajdaságnak nagyon fejlett, határokon átnyúló programjai vannak az európai uniós tagállamokkal, mint például Magyarországgal, Horvátországgal és Romániával.
A konferencián felszólalt még Freek Janmaat, az Európai Unió szerbiai küldöttségének gazdasági osztályvezetője, valamint Zorica Rašković, a Civil Szervezetek Technikai Támogatása (TACSO) európai uniós projektumszervezet szerbiai irodájának tanácsadója.
