A magyar történelem oktatása az iskolákban

A történelemtanárokkal szervezett szakmai megbeszélést a Magyar Nemzeti Tanács

Lukács Melinda

2016. március 17., 09:22 >> 2016. március 17., 10:22

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Magyar Házban tegnap az MNT oktatási jellegű szakmai megbeszélésére került sor, amelynek központi témája a magyar történelem oktatása volt iskoláinkban, így történelemtanárok jelenlétével zajlott. A megbeszélést Pacsa Árpád történelemtanár, valamint Petkovics Márta, az MNT végrehajtó bizottságának tagja, Ágyas Réka és Pap Ágota, az oktatási portál kitalálói és „mozgatói” vezették.

– Oktatási portálunkon 2632 pedagógust 14 szakaktívába soroltunk be, és az oktatásfejlesztési stratégiában megfogalmazottak szerint egyes szakaktívákat tanácskozásra, szakmai megbeszélésre hívjuk meg. Tegnap került sor az elsőre, amely során megalakult a történelem szakaktíva – mondta Petkovics Márta.

 

– Március 15-e adott apropót, hogy összefogjuk, biztassuk a történelemtanárokat, a továbbiakban viszont sorra vesszük, először a kisérettségi záróvizsgán szereplő tantárgyak tanárait.

A történelem egy olyan kiemelt tantárgy, amely igen sok specifikumot rejt magába. Egyik, hogy a magyar történelmet is lehet maximum 25 százalékig tanítani. Ez sehol sincs leírva, de a törvény engedélyezi, hogy az előírt tanmenet mellé kerüljön. A magyar történelmet tanítják is a tanárok, igaz, nagyon kis óraszámmal. Kérdés, hogy ki milyen módszerrel, hogyan tudja bevinni az aktuális tanmenetbe, és ez milyen nehézségekbe ütközik. Nagyon különböző a történelemtanárok helyzete. Pedagóguskataszterünk 72 történelmet oktató tanárt jegyez. Ebből 57-en egyetemi végzettséggel rendelkeznek, de nem mindenki történelem szakos. A 72-ből 15-en nem végeztek történelem szakon, és akadnak olyanok is, akik középiskolai végezettséggel tanítanak történelmet. Az jó, ha a tanárnak megvan a teljes normája, viszont 21-en két vagy több iskolában tanítanak. Az sem vitás, hogy más a helyzete annak a történelemtanárnak, aki egy iskolában dolgozik, ahol csak magyar nyelven folyik a tanítás, és más annak, aki több iskolában, esetleg több nyelven is tanít. A fentiek tudatában úgy gondoljuk, hogy a tanárok különbözőképpen tanítanak az iskolákban. Célunk volt elbeszélgetni a tanárokkal, feltérképezni, milyen problémákkal küzdenek, és hogyan tudunk segíteni.

Arról is szó esett, hogy ki vállalná a jövőben a történelemkönyvek, a versenytesztek, a záróvizsga feladatgyűjteményének és kérdéseinek a fordítását. Célunk minél több tanárt bekapcsolni, hogy a legjobb szakembereket tudjuk foglalkoztatni. A dolgok legújabb állása szerint ugyanis a nemzeti tanácsok által javasolt fordítókat kérik majd fel a tankönyvek fordítására.

 

 Magyar történelem a kisérettségi záróvizsgán

 

– Fontosnak tartjuk a magyar történelemre vonatkozó kiegészítők megírását is. Az oktatási konzultatív testületen megfogalmazódott az a kérdés, hogy a záróvizsgán a négy kérdésből miért nem vonatkozik legalább egy a magyar történelemre. Ez abszolút logikus, hiszen a tanárok tanítják a magyar történelmet. Január folyamán egy tanácskozáson Belgrádban, az MNT képviselőjeként, a többi nemzeti tanács belegyezésével kezdeményeztem, hogy fogjunk hozzá kidolgozni azt a mechanizmust, amely értelmében a magyar és más kisebbségek történelme is bekerülne a vizsgakérdések közé. Elég nagy volt az ellenállás, mivel ez nagy szervezési problémával jár. Az első probléma, amelyre hivatkoztak az Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézet részéről, hogy a történelemtankönyvek kiegészítői – amelyek a kisebbségi történelmet tartalmazzák –, nem a standardok szerint készülnek. Először tehát azt kell elérnünk, hogy ezek a kiegészítők a standardok szerint, azaz a pontosan meghatározott elvek alapján készüljenek el. Úgy gondolom, hogy a szakembereink, a tanáraink ezt meg tudják írni a standardok szerint, de elég sok idő elmúlik, mire erre sor kerülhet. Addig viszont feladatunk elérni, hogy a magyarul oktató történelemtanárok kiváltképp fontosnak érezzék a magyar történelem tanítását és számon kérését a tanulóktól. A nemzeti történelem, a múltunk ismerete ugyanis a kisebbségiek szempontjából nagyon fontos. Erre szeretnénk megoldást találni, mert amíg a kisérettségi záróvizsga nem tartalmaz kérdést a magyar történelemre vonatkozóan, addig kisebb hangsúlyt fektetnek rá a tanárok és a tanulók.

Fontos téma az is – ami az új oktatásfejlesztési stratégiában is megfogalmazódott –, hogy a nemzeti ünnepeink bekerüljenek az iskolai ünnepségek közé és egyes iskolák évi tervébe. Ebben is szeretnénk segíteni, hiszen ily módon is a nemzeti identitástudatot növeljük a tanulóinkban.

 

 A tanárok egymásnak is segíthetnek

 

Témaként merültek fel továbbá a történelemversenyek is. Létezik az oktatási minisztérium által előírt történelemverseny, de számos más szervező is lebonyolít versenyeket Vajdaságban. Ezeket szeretnénk egységesíteni, hogy az MNT átvállalhasson bizonyos kötelességet. Tudunk róla, hogy az iskolák nagyon nehezen tudnak útiköltséget biztosítani a továbbjutottak számára a Kárpát-medencei versenyekre.

A tanácskozáson bemutatásra került az MNT oktatási portálja is, amelyet azért hoztunk létre, hogy segítsük a vajdasági magyar pedagógusokat, és egyben ők is segítség egymást. A tanárok szakmai eszmecserét folytathatnak, a mindennapi oktatás folytán felmerült bármilyen zavarról, de akár óravázlatokat is feltölthetnek. Az óravázlatok persze osztályra szabottak, de pozitív példákat meríthetnek abból, hogy ki-ki hogyan dolgoz fel egy-egy témát. Tudjuk azt is, hogy nagyon kevés segédanyag áll a történelemtanárok rendelkezésére az iskolákban, nincsenek például történelmi térképek. Segíthetünk a tanároknak, de tudnunk kell, mire van szükségük. Elnök asszonyunk a legújabb tankönyvtervezet ügyében utazik Belgrádba. Ebbe beleírtuk, hogy kérjük a minisztériumot, legyen történelmi atlasz a magyar történelemre vonatkozó kiegészítő térképekkel. A mai világban fontos, hogy minél szemléletesebben tudják előadni a történelmet a tanárok. Szerb nyelven a tanároknak több tankönyv áll a rendelkezésére, mi egyelőre csak a Tankönyvkiadó Intézet tankönyveire, esetleg néhány magánkiadó könyvére korlátozódunk. A középiskolás könyveknél még rosszabb a helyzet, a könyvek minden szempontból elavultak, hiszen a kilencvenes évek elején íródtak. Azon is dolgozunk, hogy a magyarországi tankönyvek mintegy kiegészítőként elérhetők legyenek tanáraink részére elektronikus formában.

Rámutattunk arra is, hogy a munkanapló vezetése a tanítás nyelvén történik. Sok iskolában, talán megszokásból, a tanárok két nyelven vezetik a jegyzőkönyveket a szülői értekezletekről, tantestületi ülésekről, azokban az osztályokban is, ahol magyarul folyik a tanítás. Holott erre semmi szükség. Felhívtuk a figyelmet az oktatási pályázatainkra is. Egyik a nemzeti szempontból fontos vajdasági történelmi helyek látogatása. Legutóbb a pályázatot a hetedikesek-nyolcadikosok számára írtuk ki, most majd az alsósoknak. A tanulók sajnos keveset látnak a vajdasági kulturális történelmi értékekből. A tanácskozáson hallottakat javaslatokat igyekszünk beépíteni az évi programunkban – mondta Petkovics Márta.

 

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége