2024. április 19., péntek

Hiteles díjak hiteles újságíróknak

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete immár hatodik alkalommal osztotta ki több kategóriában azokat az elismeréseket, amelyekkel a szakma képviselőit tüntetik ki évről évre az újságírásban nyújtott kiváló teljesítményekért. Az ünnepélyes díjátadóra tegnap este Topolyán, a Községi Múzeumban került sor. Az ünnepségen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a vendéglátó önkormányzat nevében Kislinder Gábor, Topolya község polgármestere, Plohl Edvin, a községi képviselő-testület elnöke és Kisimre Szerda Anna, a topolyai önkormányzat kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa, valamint a vajdasági médiumok főszerkesztői, a szerkesztőségek képviselői.

A díjátadó lapunk munkatársa, Máriás Endre szavaival kezdődött, aki a műsorvezető szerepét töltötte be ezen az estén. Emlékeztetett arra, hogy ez az az alkalom az esztendőben, amikor az újságíró-társadalom saját magára figyel, és nem másra, és olyan újságírókat díjaznak, akik teljesítményükkel a megelőző időszakban magukra vonták a szakma és a közösség figyelmét. Ady Endre nyomán elmondta, hogy a jó újságíró fontos ismérvei a hit, a buzgalom és a lelkesedés, és bizony a szakma felhígult, de még mindig találni igazi újságírókat, akik csak ritkán botlanak. Máriást a Melódia kamarazenekar két tagja, id. Gál József és ifj. Gál József követte, majd Marx Éva, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület szavalója mondta el Sziveri János Álompolgárok című versét.

Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, a Hét Nap című hetilap főszerkesztő-helyettese köszöntőszavaiban elmondta, hogy az újságírókat többször bírálják, mint ahányszor dicsérik, éppen ezért fontosak az ilyen díjak a zsurnaliszták számára. Hozzátette azt is, hogy minden díj odaítélése hálátlan feladat, hisz a díjazottakon kívül is vannak olyanok, akik megérdemelnék a kitüntetést.

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének idei díjazottjai (Ótos András felvétele)

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének idei díjazottjai (Ótos András felvétele)

Kitért arra is, hogy ugyan nem csak az írott sajtó képviselői kapnak díjat, viszont óhatatlanul nagy magyar írók gondolataival találkozhatunk, Ady, Kosztolányi és Krúdy publicisztikája a mái napig mintául szolgál, hisz az ő írásaikat a ma embere is élvezettel olvassa, és titokban minden újságíró abban reménykedik, hogy 80-100 év múlva az ő szavait is idézni fogják. Tóth Kosztolányi tanácsát is megosztotta a jelenlévőkkel, miszerint a legfontosabb, hogy az ember jól írjon, és hogy ne zárkózzon el semmilyen témától.

A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Szélszirom leánykórusának produkciója után került sor a díjak átadására. Először a szórványban megjelenő médiumok kategóriájának elismerését adták át az 1997-ben alakult Székelykevei Igaz Szó című folyóiratnak, a díjat a főszerkesztő, Szatmári Mihály vette át. A lapot, amely hiánypótló, és amely képes arra, hogy felhívja az ott élőkre a figyelmet Martinek Imre méltatta. Ezt követően a legjobb pályakezdő újságírónak járó díjat osztották ki, amelyet Bicskei Magdaléna, az Újvidéki Rádió szerkesztő újságírója vehetett át. Őt Kartag Nándor méltatta, és kiemelte a rádióban dolgozók szép magyar beszédének fontosságát, hisz a hallgatók számára mintául szolgálhatnak, és utalt Bicskei újszerű szerkesztéspolitikájára és lényegre törő interjúira. Ezt követően Pató Angéla, a Pannon RTV újságírója vette át az elektronikus sajtó kategóriájának legjobbjának járó díjat. Őt a Pannon RTV főszerkesztője, Kozma Zoltán mutatta be a közönségnek, elmondta, hogy Pató két területen alkotott maradandót az utóbbi időben. Elsősorban a migránsok körében készített riportjaival, és a most készülő dokumentumfilmjével, amelynek címe Félúton egy jobb világ felé. Másodsorban pedig az Újratervezés című sorozat angliai epizódjaival. Ezt követően Pesevszki Evelyn, lapunk munkatársa vehette át a díjat. Őt Sándor Zoltán, lapunk szerkesztője méltatta. Elmondta, hogy Pesevszkiről már két és fél hónappal ezelőtt írt egy méltatást, amikor megkapta a Magyar Szó év feltörekvő újságírójának járó díját, és azóta is ugyanazzal az odaadással, felkészültséggel és munkabírással végzi munkáját az egyik legnehezebb műfajban, a politikai újságírásban, és nagyszerűen kamatoztatja kommunikációs képességeit, és nemcsak azt tudja, hogy hogyan kell kérdezni, hanem azt is, hogy kitől. Ezt követően Szalai Attila, a Hét Nap karikaturistája vehette át az elismerést. Őt Léphaft Pál, a Magyar Szó karikaturistája méltatta, és beszédében a méz, az ecet és a sajtószabadság hármasáról beszélt, és hangsúlyozta, hogy a karikaturista ugyanazt mondja, mint az újságíró, csak más eszközökkel fejezi ki magát, és a rajzok nem illusztrációként szolgálnak a lapokban, hanem önálló véleményt fogalmaznak meg. Végül Molnár-Krekity Olga vette át az életműdíjat, amelyet a Hét Nap című hetilapnál végzett több évtizedes munkájával érdemelt ki. Tóth Lívia méltatásában elmondta, hogy Molnár-Krekity pályafutása a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén kezdődött, és annak ellenére, hogy több műfajban is kipróbálta magát, szemmel látható, hogy az interjú volt a kedvence, amit két interjúkötet, az Interjúlázban és a BeszÉLgetÉSek című is bizonyít. A méltatásból azt is megtudtuk, hogy a díjazott nyugdíjaztatása óta is igen aktív, és az is kiderült, hogy szereti a kutyákat.

Az ünnepélyes díjátadó állófogadással zárult.