2024. március 28., csütörtök

„Korszerűsíteni kell az árvízvédelmet”

A kormány 12 ezer dinárt ad hektáronként a mezőgazdasági területeken keletkezett károk elhárítására

Még nem készült el az árvíz sújtotta területek kárfelbecsléséről a jelentés, ám Marko Blagojević, a közberuházásokkal foglalkozó iroda igazgatója az N1 televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, az előzetes becslések szerint mintegy 700 családi házat ért el az áradás, további 100 gazdasági objektumot és megközelítőleg 6000 hektár mezőgazdasági területet árasztottak el a folyók március elején Közép- és Nyugat-Szerbia területén. Mint kiemelte, a jelentés elkészülése után határozzák meg, hogy ki jogosult támogatásra, majd ezután történik meg a támogatások kifizetése.

Blagojević hozzátette, hogy az árvízveszély még mindig nem múlt el, mert Szerbia területén gyakoriak az esőzések, így a záporpatakok megjelenése is gyakori jelenség. Figyelmeztetett, hogy éppen ezek a záporpatakok jelentik a legnagyobb veszélyt erre a területre, hiszen csak a Morava folyóba 18 ezer ilyen patak ömlik.

A közberuházásokkal megbízott iroda igazgatója elmondta, 3 milliárd dinárt fordítottak a meglévő infrastruktúra felújítására és felépítésére, ami a lehetséges árvízveszélytől védene.

304 helyen visszaállítottuk az építményeket az eredeti állapotukba. 17 községben, amelyben az utóbbi áradások után rendkívüli helyzet állt elő, 612 millió dinárt fordítottunk felújításra. Az új infrastruktúra kiépítésére további 425 millió dinárt különítettünk el – részletezte Blagojević, majd hozzátette, Svilajnac területén fektetik be a legtöbb pénzt, mivel egy teljesen új objektum felépítésére kerül sor, amely a Resava folyó vízszintjét szabályozza majd, és a tervek szerint ennek az objektumnak kell majd megakadályoznia az áradást.

A Svilajnac községbeli Subotica falut folyamatos árvízveszély fenyegeti. Az áradásokban összeomlott a híd is, így egy új híd felépítése szükséges.

Blagojević elmondta azt is, hogy Šabacon és Bogetićen 130 millió dinárt fordítottak a meglévő infrastruktúra felújítására. Az ország elindult az árvízveszély megfékezését szolgáló biztonsági intézkedések útján, de nagyon sok a tennivaló még, hiszen a meglévő objektumok megerősítése nem elég, új projektumok megvalósítása szükséges, ami jelentős eszközöket igényel, tette hozzá. Éppen ezért azokat nem lehet egy éjszaka alatt megvalósítani.

Rámutatott, paradox helyzet állt elő, a 2014-es májusi áradások után jóval kevesebben biztosították ingatlanjaikat az áradásveszély ellen. Kiemelte, egyesek szerint ez amiatt történhetett, hogy a májusi áradások után az állam gyorsan folyósította a támogatást. Blagojević figyelmeztet arra is, hogy bár az állam ezúttal is jelentős összeget különít el a károk elhárítására, az nem elég, nem fedezi a keletkezett károkat teljes egészében. Hozzátette, az Európai Unió további 162 millió euróval támogatja az árvízkárok elhárítását, de ezt a pénzt nem csupán a felújításra fordítják majd, hiszen nemcsak objektumokat, hanem mezőgazdasági területeket is érintett az áradás.

Egy részét fejlesztésre fordítjuk, azokra a projektumokra, amelyeket az előttünk álló időszakban valósítunk meg. Ez a harmadik segélycsomag. Az első segélycsomagot már elköltöttük a felújításra – mondta Blagojević a televíziószereplésben.

Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter tegnap az SZRTV-n tett vendégszereplése során bejelentette, a kormány úgy döntött, a mezőgazdaságban okozott károk enyhítésére 12 ezer dinárt adnak majd hektáronként a gazdáknak. A miniszter asszony elmondta, hogy a kormány 290 millió dinár támogatást különített el erre a célra, valamint újabb donátorokkal tárgyal, hogy az összeget növelni tudják.

Az előzetes becslések szerint az elárasztott 6000 hektár terület körülbelül felét a tavaszi vetésre készítették elő, jelentős részén gyümölcsösök és málnaültetvények voltak, de a pontos adatok majd csak az elkövetkező napokban várhatók.

A jószágtenyésztést nem érte nagy kár, a mezőgazdászok ugyanis időben kihelyezték a jószágaikat a veszélyeztetett területekről – mondta Bogosavlejvić Bošković. Felhívta a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy az önkormányzatokban jelentsék be a keletkezett károkat, hogy az illetékes bizottság ki tudjon menni a helyszínre felmérni a kár mértékét.