A közelmúltban jelent meg Molnár Tibor zentai levéltáros A bácskai Tisza mente I. világháborús hősi halottai című könyve. A zentai Történelmi Levéltár munkatársa 1999-ben kezdte meg a nagy háborúval kapcsolatos kutatásait, amikor is az észak-bácskai község I. világháborús hősi halottainak az adattárát igyekezett összeállítani. Ez a kötet 2001-ben jelent meg. Két évvel később a Magyarkanizsa községre vonatkozó adatok láttak napvilágot, 2010-ben kiadott könyvében pedig Óbecse, Bácsföldvár és Péterréve területéről származó áldozatok adatait vette sorba. Mivel az adai és a moholi áldozatokról való számvetés kimaradt, az elmúlt 15 évben azonban újabb források is előkerültek, ezért a most megjelent kötetben lényegében az előző kiadványokban szereplő adattár is kibővítésre került.
Kérem, meséljen magáról a kutatásról, illetve azokról a nehézségekről, amelyekkel a kutatás során találkozott.
– A könyvben megtalálható adatok rengeteg apró forrásból állnak össze, s egy személy kapcsán több forrást is igénybe kellett venni, hogy összeálljon az a nagyon, de nagyon rövid, néhány soros, egy ember sorsát bemutató történet. Ez nagyon időigényes munka, s óriási türelemre van szükség a kutatáshoz, s természetesen le is kell ellenőrizni a fellelt adatok hitelességét. A zentai levéltár mellett a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban is végeztem kutatásokat. Természetesen még lenne hol kutatni, mivel példának okán a bécsi Kriegsarchivban is vannak nagyon értékes anyagok, de ezek számunkra idő-, és anyagi eszközök hiányában elérhetetlenek. Munkámat budapesti barátaim, a Nagy Háború Kutatásáért Alapítvány tagjai is sokban segítették, a kötet előszavát is Pintér Tamás írta.
Ehhez hasonló analóg módon a többi vajdasági levéltárban is nagy hatásfokkal lehetne felderíteni az első világháborús áldozatok adatait. A kötetben több mint 3600 áldozat adatai lelhetőek fel. Lényegében a világégés valamennyi hadszínterén harcoltak a Tisza mentéről származó katonák, de sokan vesztették életüket szibériai vagy pedig olaszországi hadifogságban is. Mostanában derült ki, hogy az 1914 őszén szerb hadifogságba esett osztrák–magyar hadifoglyok jelentős része a hadifogság mostoha körülményei, vagy 1915 telén, az albániai halálmarson, vagyis a szerb hadsereg visszavonulása során vesztette életét. De nagyon sokan kerültek Asinara szigetére, s bizony itt is sokan meghaltak.
Ellentétben a második világégés történéseihez képest, a centenáriumi megemlékezés előtt mintha egy kicsit háttérbe szorultak volna az első világháborús események. Ön szerint mi az oka ennek?
– Véleményem szerint a centenáriumnak köszönhetően nyert ez a téma némi teret a médiumokban és a köztudatban.
Remélem, hogy ezzel a könyvemmel én is hozzá tudok járulni ahhoz, hogy a mi vidékünkön is jobban foglalkozzanak ezzel. Habár szerintem szűkebb pátriánkban az emberek különösebb érdeklődést nem mutatnak az első világháború történései iránt. Úgy érzem, hogy Magyarországon jobban elismerik a munkásságomat, mint idehaza. A családfakutatók érdeklődnek, de általában nincs akkora kultusza az I. világháború emlékezetének. Példának okán az 1944-ben, a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásoknak sokkal jobb a médiatámogatottsága és a propagandája. Ennek ellenére az első világháború befejezése 100 éves évfordulójának az időpontjáig több mint két év van, s így még sokat lehet tenni annak érdekében, hogy ez bekerüljön a köztudatba.
Az elkövetkezőkben mely községben folytatja az adatgyűjtést?
– Már javában tart a szabadkai első világháborús áldozatainak az egy első kötetbe történő összegyűjtése. Szabadka ugyanis száz évvel ezelőtt, Budapest és Szeged után, Magyarország harmadik legnépesebb városa volt a maga százezer lakosával. E város területén 1919-ig 1500 hősi áldozatot evidentáltak, de tudni kell, hogy voltak olyan első világháborús áldozatok is, akiket csak a múlt század nyolcvanas éveiben nyilvánítottak holttá. A kutatásokra a Honvédelmi Minisztérium és a budapesti Keskenyúton Alapítvány közreműködésével sikerült támogatást szerezni. Májusig elkészül a kézirat, s remélhetőleg ez év végéig a kötet is megjelenik. De tervben van egy honlap elindítása is, amely a délvidékiek és a nagy háború kapcsolatát fogja bemutatni.
