2024. március 28., csütörtök

Szerbiában se nyissanak ki vasárnap!

Az Önálló Szakszervezetek Kereskedelmi Ágazata törvénnyel tiltaná a boltok vasárnapi nyitvatartását

Mégha a kereskedelmi dolgozók többsége fellélegezhetne a boltok vasárnapi nyitvatartásától, nem biztos, hogy a lépés gazdasági szempontból is jó húzás lenne, hiszen egyesek szerint ennek következtében csaknem hét százalékkal csökkenne a foglalkoztatottság az ágazatban. Ezen túl az állam számára is automatikusan kevesebb adóhasznot jelentene – tette közzé a Večernje novosti napilap.

A szakszervezet adatai szerint a szerbiai kereskedelemben 190–200 ezer dolgozó van, túlnyomó részük nő. Fizetésük a köztársasági átlag alatt van (havonta csaknem 29 ezer dinár), a kasszánál állók, a raktárosok a nagyobb láncokban csupán a minimálbér körüli összegeket kapják meg. Más, kisebb magánkereskedésekben talán még ennyit sem.

– Legtöbben azt sem tudják már, hogy mi az ünnepnap, a túlóra, és a pótdíjak fogalmát sem ismerik. Csak ott kapnak az alkalmazottak 26 százalékos emelést a ledolgozott ünnepnapokra, ahol a szakszervezet is képviselteti magát – nyilatkozta Radoslav Topalović, a Független Kereskedők Szakszervezetének elnöke. Szerinte a vasárnapi szabadnap eleve alapkövetelmény, ha az ország EU-tagállam kíván lenni.

– Nem a munkaadókat támadjuk meg ezzel a kezdeményezéssel, és a forgalom se csökkenne – magyarázta az elnök.

Dragoljub Rajić, az Üzleti Támogatás Hálója elnevezésű intézmény munkatársa szerint a vasárnapi munka eleve nem kifizetődő a kereskedők számára, hiszen nagyobb az objektumok fogyasztása, és a fenntartási költségek is magasabbak.

– A legnagyobb probléma az országos szintű gyenge vásárlóerő és a pénztelenség. Ez oda vezetett, hogy a láncok egymással versengve próbálnak egyre több kuncsaftot szerezni. Már volt rá példa, hogy több kereskedelmi üzlet is megállapodott arról, hogy vasárnap nem dolgozik, de a végén semmi sem lett belőle. A vasárnapi zárva tartás akkor lenne gondmentes, ha az országban 800–900 eurós átlagfizetések lennének – fejezte be a szakember –, aki szerint tény, hogy a hétvégén többet vásárolnak a polgárok.

– Emiatt viszont kockázatos lenne a vasárnapi szabadnap – mondta Rajić.

Az EU egyébként még 1993-ban meghozta a vasárnapi zárva tartásról szóló határozatot, amely a végső formáját 2003-ban nyerte el, azzal, hogy a tagállamok szuverén döntése az, hogy melyik nap legyen szabad. A határozat a kórházakra például nem vonatkozik. Azóta már több változást is kieszközöltek e téren, legtöbb esetben dupla fizetést kapnak azok, akik a meghatározott szabadnapon is dolgoznak.

A régióban egyébként már évek óta időszerű a kérdés. Horvátországban 2009-ben elvetették a vasárnapi szabadnapot, Szlovéniában pedig komoly szakszervezeti harc eredményeként mindössze tíz vasárnap kell dolgozni.

Magyarországon tavaly léptették életbe a vasárnapi zárva tartást, kivéve azon létesítmények részére, amelyek meghaladják a 200 négyzetmétert. Nyitva tarthatnak még a családi vállalkozók, amelyekben a tulajdonosok dolgoznak, továbbá a gyógyszertárak, reptéri, buszállomási és vasútállomási boltok és a helyi piacok.