2024. március 29., péntek

Határon túli megemlékezések a forradalomról és szabadságharcról

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc mának szóló üzeneteit hangsúlyozták a hétvégén tartott királyhelmeci, prágai és csúzai ünnepségeken, amelyeken felszólaltak a magyar kormány képviselői is.

Magyarország akkor tudott előbbre lépni, amikor maga vette kezébe saját sorsának irányítását, és nem engedte, hogy azt mások tegyék – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára szombaton Királyhelmecen (Královsky Chlmec).

Az EMMI államtitkára erről azon az ünnepi megemlékezésen beszélt, amelyet az 1848–49-es szabadságharc és forradalom kezdetének közelgő évfordulója alkalmából tartottak a jelentős többségében magyarok lakta kelet-szlovákiai városban.

Az ünnepségen elhangzott köszöntőjében Rétvári Bence a márciusi ifjaknak az 1848-as szabadságharchoz fűzött reményeiről beszélt, rámutatva: sokuk számára a célul kitűzött szabadság csak álom volt, de olyan álom, amely később megvalósulhatott. Az EMMI államtitkára elmondta: a magyarság a szabadságért folytatott, több évszázados küzdelmének legfőbb üzenete, hogy Magyarországnak – függetlensége és nemzeti érdekei miatt – ügyelnie kell arra, hogy soha egyetlen hatalmi központtal se kerüljön közvetlen összetűzésbe, ugyanakkor ne bízza saját sorsát egyetlen nagyhatalomra sem.

Együtt emlékeztek meg a csehországi magyar szervezetek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról szombaton délután Prágában. A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a többi magyar szervezet tagjai, a prágai magyar nagykövetség diplomatái és a magyar kulturális központ képviselői koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Kisoldali téren lévő emléktáblájánál, amely az 1989-es rendszerváltás után a csehországi központi márciusi megemlékezés hagyományos színhelye. Szesztai Dávid, a magyar nagykövetség tanácsosa az ünnepségen felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A magyar himnusz közös eléneklése után az ünnepség résztvevői átvonultak az Óvárosban lévő Görgey Artúr-emléktáblához. Ezen a helyen szintén ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor.

Horvátország több településén is megemlékezéseket tartottak a magyar kisebbségi szervezetek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szombaton. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) Csúzán tartotta központi ünnepségét, amelyen megkoszorúzták Ács Gedeonnak, Kossuth tábori lelkészének a síremlékét a csúzai református temetőben, valamint a kultúrotthon falán lévő Kossuth-domborművet. Ezt követően alkalmi műsorra került sor a művelődési ház nagytermében. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében elmondta: a magyar nemzethez való tartozásnak és a '48-as örökséghez való hűségnek számos bizonyítékát adták a drávaszögi és a csúzai magyarok.

Kiemelte, hogy a délszláv háború idején, mint megannyiszor a történelem folyamán, újra helyt tudtak állni, tanúbizonyságát adva emberiességnek és magyarságnak. Védték otthonaikat, hittek a gondviselésben és a jövőben, és ezért lehetett az újrakezdés valóság.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy a horvát–magyar kapcsolatok végre új esélyt kaptak” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „jó érzéssel tölt el bennünket, hogy Horvátország vezetése odafigyel a magyar nemzeti kisebbségre (.) a mi feladatunk élni ezzel a lehetőséggel, használni minden elérhető eszközt a magyarság jövőjének és boldogulásának biztosítására”.

Jakab Sándor, a HMDK elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a horvátországi magyarság a leggyorsabban fogyó nemzetrész, és kiemelte: a fiatalokra – „a márciusi ifjakra”  – vár a nemzetfenntartás feladata.