Energiaügyi távlatok és kihívások elnevezésű regionális konferenciát szerveztek Újvidéken az Energiaügyi és Befektetési Napok rendezvény második, befejező napján. A konferenciát Aleksandar Antić energiaügyi és bányászati miniszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az ilyen konferenciák új színvonalat visznek az energiaügybe.
– Az ehhez hasonló fórumok ideális helyszínek a véleménycserére, a stratégiaalkotásra, hiszen az energiaügy a legfontosabb erőforrás egy ország számára. Szerbiának fontos kialakítani egy közös energiaügyi stratégiát a régió országaival. A szerb állam egyensúlyoz az Európai Unió tagországai és azon államok között, amelyek nem tagjai az EU-nak. Az ország nagy kihívás előtt áll, hiszen korszerűsítenie kell az energiaügyi szektorát, mindenekelőtt az elektromos energiaipart. Nagyon fontos élni azonban a megújuló energiaforrásokkal, kiváltképpen a szélenergiával, amelyet széleskörűen ki lehetne használni Vajdaságban. Szerbiának 2020-ig el kellene érnie, hogy az elhasznált energiájának 27 százalékát megújuló forrásokból fedezze.
Hendrik G. C. van den Dool, a Holland Királyság belgrádi nagykövete elmondta, hogy Hollandia a világ 15. legerősebb gazdasága. Noha nincs sok erőforrása, azokat jól kihasználja, elsősorban a vizet és a szelet. Minden egyes sikeres gazdasági történet tulajdonképpen a fenntarthatóság elvén alapszik. Az energiaügy mindig ki van téve a geopolitikai viharok hatásainak, ezekkel a negatív befolyásokkal meg kell tanulni együtt élni, hívta fel a figyelmet van den Dool.
– Az EU nem csupán egy államközösség, hanem egy olyan rendszer, amely arra törekszik, hogy a növelje a tagországainak a versenyképességét, valamint biztosítsa az alacsonyabb árakat az iparának és a polgárainak. A harmadik és negyedik energiaügyi csomagot sikerült kibogozni, most az úgynevezett berlini folyamatot kell elfogadtatni, amely jobb energiaügyi összeköttetést biztosít a régió országai között – mondta Freek Janmaat, az Európai Unió szerbiai küldöttségének gazdasági osztályvezetője.
Anna M. Boulos, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének gazdasági tanácsadója kifejtette, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság alapja, a diverzifikáció pedig az energiabiztonság alapja.
– Ezek olyan szabályszerűségek, amelyek nem változnak, ahogy Szerbiának az Oroszországtól való energiafüggősége sem változik. Szerbia energiaügyi szempontból nem biztonságos ország, mivel nem diverzifikált, és az elektromos energiáját nagyrészt a környezetszennyező lignitből nyeri. Minden egyes euró, amelyet az energiahatékonyságba fektetnek be, új munkahelyek megnyitását teszi lehetővé, és így 4-5 eurós hasznot termel. Szerbia a földgáz miatt függő helyzetben van Oroszországtól, akárcsak Litvánia. Idővel a balti ország sokat beruházott a diverzifikációba, és így kedvezőbb helyzetbe került, aminek köszönhetően 20 százalékkal olcsóbban szerzi be a földgázt a Gazpromtól – mutatott rá M. Boulos.
A kétnapos rendezvényt a Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság, a Közép-európai Fejlesztési Fórum (CEDEF), az Újvidéki Vásár és a Color Press Group szervezte.
