2024. március 28., csütörtök

A cél a hiány nélkül működő állam

Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. A kormányfő erről csütörtökön Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján számolt be. Varga Mihály az államháztartási adatok mellett a kormány új iparstratégiájáról, Matolcsy György jegybankelnök pedig a versenyképességi fordulat szükségességéről beszélt.

Varga Mihály és Orbán Viktor (Fotó: MTI)

Varga Mihály és Orbán Viktor (Fotó: MTI)

Az államháztartás hiány nélküli működését nevezte a költségvetéspolitika jövőbeli céljának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MKIK gazdasági évnyitóján. A tárcavezető közölte: ennek megfelelően indult el a 2017-es költségvetés tervezése.

Varga Mihály kiemelte: a fegyelmezett költségvetési politikát fenn kell tartani, és folytatni kell az államadósság csökkentését is a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) képest, a gazdaság fejlesztése terén pedig beruházásokra kell fókuszálni. Az államadósság csökkentésének már megvannak az első eredményei, a kelet-közép-európai országok között Magyarország külső sérülékenysége csökkent a legjobban. Az ország stabil növekedési pályán halad, 2014-ben 3,7 százalékkal, 2015-ben 2,9 százalékkal bővült a magyar GDP – emelte ki a miniszter.

A következő években az egyik kiemelt cél az ország újraiparosítása, az ennek megvalósítására szolgáló Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait – mondta Varga Mihály. A célkitűzés, hogy az ipari termeléshozzájárulása  bruttó hazai termékhez (GDP-hez) 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen.

ELÉRHETŐ A NULLÁS KÖLTSÉGVETÉS

„A jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás költségvetés” legyen. Azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – fejtette ki Orbán Viktor a gazdasági élet szereplői előtt tartott csaknem egyórás beszédében.

„Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” – szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósság-csökkentés.

A bérekre kitérve megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia.

Orbán Viktor kitért a külföldön élő fiatalokra, megakadályozhatatlannak nevezte, hogy a bátrak és vállalkozóképesek külföldre menjenek. Szerinte a kérdés az, hogy hazajönnek-e. Ehhez kell megfelelő gazdaságpolitika – mondta.

A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben „a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket”. Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben „a mainstream megoldások iránti nyomás” még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében „jobban állunk, mint ők”.

FELZÁRKÓZÁS KÖVETKEZIK

Magyarország versenyképességi fordulat előtt áll – mondta Matolcsy György az évadnyitón.

A jegybank elnöke kiemelte: a versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a következő 20–25 év az ország felzárkózásának időszaka lesz. Matolcsy György kiemelte: 2010 óta az ország sikeres gazdaságpolitikai fordulatot és pénzügyi stabilizációt hajtott végre, majd 2013-tól monetáris fordulatot vitt véghez. Ezek eredményeként Magyarország a tartós gazdasági növekedési pályára állt.

Az MNB elnöke kiemelte: a következő időszakban megvalósítható lesz az ország felzárkózása, ehhez viszont javítani kell az ország versenyképességét, annak részeként az állam versenyképességét is, miközben az erőforrások minőségi felhasználására is figyelmet kell fordítani.

Matolcsy György szavai szerint a miniszterelnök megfelelő időben hozott, jó döntése eredményezte azt, hogy a magyar lakosság megszabadult a korábbi években felvett devizahitelek súlyos terheitől. A devizakölcsönök kivezetésében, annak gyakorlati megvalósításában pedig példásan működött együtt a jegybank, a bankszövetség és a kereskedelmi bankok – tette hozzá.

A bankkormányzó fontos eredményként méltatta, hogy a jegybanki programok segítségével jelentősen csökkent az államadósságon belül a külfölddel szembeni kitettség, és a devizaadósság aránya is mérséklődött.