A már jó ideje lassuló kínai gazdaság egyre nagyobb fejtörést okoz a pekingi vezetésnek, amely igyekszik mindent megtenni, hogy a folyamat mielőbb véget érjen. Az akcióba bevonták a jegybankot, sőt a médiát is. Az előbbi igyekszik minél több pénzt juttatni a gazdaságnak, az utóbbi pedig bőséges információkkal látja el a népet arról, hogy az illetékesek jól végzik a dolgukat.
A legfelsőbb vezetők valójában rettegnek a gazdaság erőteljes lelassulásától és a vele járó társadalmi elégedetlenségtől, amit a hónapok óta tartó tőzsdei zűrzavar a végletekig kiélezhet.
Peking szeretné elkerülni a nagy visszaesést. Egy ilyen fordulat ugyanis felboríthatná a gazdaság strukturális átalakításának hivatalosan meghirdetett tervét. Ennek az a lényege, hogy az eddigi exportirányultság helyett inkább a belső fogyasztást erősítik.
A modellváltásnak több oka van. Egyik ezek közül az, hogy a korábbi robusztus fejlődés lendülete alábbhagyott. A 2015-ös növekedés már alig érte el a 6,9 százalékot (az előző évben mért 7,3 százalék után). Bár ehhez hasonló gyenge teljesítményre csaknem 25 éve nem volt példa, a hivatalos értelmezés szerint a tavalyi eredmény összhangban van a politikai vezetés elképzelésével, amely évi 7 százalék körüli GDP-gyarapodással számol.
A világszerte mérvadónak tartott Nomura bankház elemzése azonban arra utal, hogy a kínai gazdaság ennél sokkal lassúbb fokozatba kapcsolhat. A múlt év utolsó három hónapjának eredményei is erre utalnak. Akkor ugyanis már „csak” 6,4 százalékos volt a növekedés.
Ha valaki nem szereti a bűvészkedést a számokkal, elgondolkodhat a nyersanyag alacsony világpiaci árán. Az olcsóság egyértelműen Kína lelassulásával hozható összefüggésbe.
Az idén alighanem megint visszaesik a hatalmas ország gazdasága. Sok elemző állítja, hogy reális a jelentős lefékeződés veszélye is, ami jelentősen befolyásolhatja a világgazdaságot.
Az utóbbi hetekben pedig olyan dolgok történtek, amelyek nem épp egy magabiztos, erőtől duzzadó kínai gazdaság benyomását keltik.
Szaporodnak azok az árulkodó jelek is, amelyek a kormány kapkodására, tehetetlenségére és idegességére utalnak. Ennek egyik bizonyítéka a hónapok óta tartó „tűzoltás” a legnagyobb hazai tőzsdéken. Az ígéretek és (sokszor ellentmondásos) intézkedések ellenére a politikai vezetés ugyanis képtelen volt megállítani a sanghaji tőzsde zuhanását.
A bizonytalanságra és a halmozódó problémákra utalhat az is, hogy a hozzáférhető jegybanki statisztikákból töröltek egyes tételeket az állami devizatartalék változásairól. Figyelemre méltó továbbá, hogy Hszi Csin-ping államfő nemrég felkereste a három legnagyobb állami médiaházat, és a sajtó embereit emlékeztette: legfontosabb feladatuk a kommunista párt iránti feltétlen hűség. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy nem a valóság bemutatása a feladatuk, hanem a pártpropaganda eljuttatása a közönséghez.
Megfigyelők szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel alighanem máris a jelentős gazdasági lassulás okozta társadalmi elégedetlenség kezelésére készül.
