2024. március 19., kedd
MENEKÜLTVÁLSÁG

Elvileg alku, gyakorlatilag halasztás

Tusk: Véget értek az illegális migráció napjai – Hollande: Hosszú még az út a török uniós tagságig

A kedd éjszakába nyúló rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól, ám gyakorlatilag a március 17-18-ai következő uniós csúcsra halasztották az alku – esetleges – szentesítését. A maratoni tárgyalások végén elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson folytatják tovább a tárgyalást a török kormányfő által váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről.

A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara az EU által korábban ígért 3 milliárd eurón kívül további 3 milliárdot kér az ott rekedt szíriai menekültek ellátására. A megállapodás-tervezet értelmében e 2018 végéig folyósítandó újabb 3 milliárdért cserébe ideiglenesen visszafogadná a területéről Görögországba érkező, s menedékjogot nem kapott migránsok mindegyikét, az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriaiért közvetlenül Törökországból kellene befogadnia egy-egy szíriai menekültet. Ankara emellett a törökökre vonatkozó uniós vízumkényszer – legkésőbb július elején életbe lépő – feloldását, valamint a csatlakozási tárgyalások azonnali újrakezdését és felgyorsítását is kéri.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után ennek kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Ahmet Davutoğlu török kormányfő is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Davutoğlu hangsúlyozta, országa nem koldul, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan az EU sem. Juncker azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak Európába.

Szerinte az új egyezmény nyomán sikerül megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét”, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, ha ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba, és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek. Juncker emellett ismételten kiemelte: a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.

Az uniós vezetők támogatják a menekültválság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt. A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.

Merkel tegnap azt is felvetette, hogy a szíriaiakat érintő szabályozáshoz hasonló megállapodást más országokból származó menekültekre, például irakiakra is ki lehetne terjeszteni. A kancellár elutasította azokat a bírálatokat, miszerint Ankara előnyösebb tárgyalási pozícióban van, mint az európai közösség, szerinte sokkal inkább az érdekek kiegyenlítéséről van szó. „Mindenki azt mondja, hogy meg kell védenünk a külső határainkat, fel kell vennünk a küzdelmet az illegális bevándorlással, mindenki kiállt az égei-tengeri NATO-beavatkozás mellett, és mindenki üdvözölte az új javaslatot is” – jegyezte meg, s azt is pozitívnak találta, hogy az EU szán még néhány napot a „finomhangolásra”.

Merkel Ausztriával szemben kritikát fogalmazott meg a menedékkérők számának korlátozása miatt. „Nem vagyok hálás Ausztriának. Nem tartom szerencsésnek, hogy egyoldalú döntések születtek” – nehezményezte Bécs azon döntését, hogy az idén összesen 37.500 embert fogadnak be Ausztriába, és naponta legfeljebb 3200 menedékkérő léphet be az országba.

François Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a törökökkel szembeni vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről pedig azt mondta, „addig még hosszú az út”, az EU által nyújtott pénzügyi támogatás megnövelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.

Az EU és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az EU és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.

Eurojust: Szinte lehetetlen lenne végrehajtani

Szinte lehetetlen lenne végrehajtani bármilyen, a migrációs válság kezelését célzó megállapodást az EU és Törökország között – írták az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust egy belső jelentésében, amelyet tegnap ismertetett a Politico.eu című brüsszeli hírportál.

A Politico cikke szerint a dokumentum készítői komoly kétségeket fogalmaztak meg a már meglévő és a jövőben esetlegesen megkötött EU–török migrációs egyezményekben foglaltak megvalósíthatóságával kapcsolatban. Törökországban a kellő politikai akarat és a szükséges infrastruktúra is hiányzik az Európába tartó migránsáradat megfékezéséhez. A török kormány és a nép jórészt pártolja, hogy a menekültek elhagyják az országot, azaz „támogatják az embercsempészeket a bevándorlók Törökországból történő elszállításában” – állapította meg az ügyészi szervezet februári jelentésben.

Cerar: Nincs többé balkáni útvonal

Nincs többé balkáni migrációs útvonal, Szlovénia a jövőben csak azokat a személyeket engedi be területére, akik rendelkeznek a schengeni belépéshez szükséges dokumentációval – jelentette ki Miro Cerar szlovén miniszterelnök tegnap Brüsszelben. „A EU–török csúcs világos üzenetet küldött az embercsempészeknek, hogy a balkáni útvonal nem létezik többé” – hangsúlyozta, s úgy értékelte: noha a zárónyilatkozatba nem úgy került bele, hogy „a balkáni útvonal mostantól le van zárva”, hanem helyette „az illegális migráció véget ér” kifejezéssel értettek egyet a vezetők, szerinte lényegében mindkét mondat ugyanazt jelenti. Mint fogalmazott: azok az országok, amelyeknek területén eddig az Európába irányuló illegális migránsok áthaladtak, a jövőben megtagadják ezen személyek fogadását.

Szlovénia mától teljes egészében alkalmazni fogja a schengeni szabályokat, mielőtt jóváhagyja a belépést területére, ami annyit jelent, hogy csak azok léphetnek be Szlovéniába, akik a schengeni belépéshez szükséges megfelelő dokumentációval rendelkeznek – hangoztatta Cerar.

A török lapok ünneprontónak nevezik Orbánt

Meglepő győzelemként ünnepelte a török sajtó a brüsszeli csúcstalálkozón történteket, a Vatan című tekintélyes napilap ugyanakkor a címlapján ünneprontónak nevezte Orbán Viktort, aki megvétózta a menekültválság megoldására tett török javaslatot. A Vatan megállapítja, hogy a magyar kormányfő nem kíván országában muzulmán menekülteket látni. Értesülései szerint Orbán a találkozón azt mondta: „Ha szíriai menekülteket fogadnék be, engem Budapesten nyilvánosan felakasztanának.”

A lap belső oldalain hosszabban is ismertette Orbán tárgyalásról alkotott véleményét: „Szerintünk Európa országai nagy számban fogadhatnak be muzulmán menekülteket. Ez az ő választásuk, de Brüsszel olyan ígéreteket tesz Törökországnak, amelyeket nem tud majd betartani. Illúzió az a terv, hogy az EU képes elosztani a Törökországtól átvállalt menekültek százezreit. Ezt egyetlen uniós ország sem tudja kivitelezni” – idézte a magyar kormányfő szavait a Vatan.

A sajtó egyébként egységesen támogatta a török diplomácia Brüsszelben tett lépéseit, meglepő győzelemként ünnepelve a történteket. Törökország mindent elért, amit gondolt – írták. A Posta című lap szerint a migránsválság megoldásáról szóló tárgyalásokon Törökország szabja a feltételeket.

A Takvim kormánypárti napilap egyenesen úgy értékelte a sikert, hogy az EU új határa egészen a szíriai Aleppóig kiszélesedik majd. Az újság úgy véli, hogy a menekültügy annyira térdre kényszerítette Brüsszelt, hogy még az is reális lehetőségként merült fel a csúcstalálkozón, hogy a törököknek a korábban ígért időpontnál hamarabb, már az idén június végéig megadják a vízummentességet.

„Most gondolkodjon az EU! – így a Habertürk. – A labda az Unió térfelén pattog” – fogalmazott címoldalán az Aksam. A Sabah című legfőbb kormánypárti lap szerint az EU–török csúcson Ankara olyan javaslattal állt elő, amely valódi megoldást nyújt a menekültkrízisre.

A legnagyobb ellenzéki napilap, a Hürriyet ugyanakkor elismerte, hogy Törökország ajánlata radikális elemeket tartalmaz, Davutoğlu olyan ajánlatot tett, amelyet meglehetősen nehéz valamennyi EU-tagállamnak elfogadnia. Az újság hangsúlyozta: Törökország, amelyet korábban több kritika ért, miszerint nem tesz konkrét intézkedéseket a migránshullám megállítására, „utolsó lehetőségként” tekintett a találkozóra, és „egy hirtelen mozdulattal” sikerült is nehéz helyzetbe hoznia az uniós országok vezetőit.

Merkel elvesztette a csatát

A francia Libération szerint Európa mostantól nem titkolja, hogy „erődítmény”, „ez az ára annak, amit a 28-ak és Törökország vezetői hajlandók megfizetni azért, hogy az Unió túlélje ezt a példátlan humanitárius válságot, amellyel szembesül”. A lap szerint az állam és kormányfőknek Brüsszelben „csak annyi maradt, hogy tudomásul vegyék a német befogadási politika kudarcát, és Törökországra bízzák a tömeg visszatartását. Merkel elvesztette a csatát, amelyet azért folytatott, hogy az EU nagyvonalúnak mutatkozzon, és olyan menekültek százezreit fogadja be, akik egy békés és gazdag világban kérnek menekültstátust.”

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte: az EU Merkel vezetésével az ankarai kormány karjai közé veti magát, és nincs is más választása, mert ragaszkodik ahhoz, hogy ne a balkáni migrációs útvonalat, hanem a görög–török határt zárják le, kerül, amibe kerül – és ez több lesz az EU által már felajánlott 3 milliárd eurónál.

Törökország nagy bazárra változtatta az uniós csúcsot: három helyett hatmilliárd eurót kér, továbbá vízummentességet és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását – így a bécsi Kurier kommentátora, aki szerint érezhető volt a fenyegetés is, hogy Ankara bármikor újra kinyithatja a menekülteket elzáró „zsilipet”.