2024. március 29., péntek

Kártérítés az árvízkárosultaknak

710 házat, vagy egyéb létesítményt öntött el a víz – Az árvízkatasztrófa eddig egy emberéletet követelt

Természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánítják azokat a helyi önkormányzatokat és/vagy településeket, ahol a heves esőzések miatt kiléptek medrükből a folyók, patakok, erősítette meg Aleksandar Vučić kormányfő. A kormány újjáépítési programokat dolgoz majd ki ezeknek az önkormányzatoknak. Tegnap az ország 15 helyi önkormányzatában hirdettek rendkívüli helyzetet. A folyók a Nyugati-Morava kivételével mindenhol apadni kezdtek.

Grdica, Kraljevo község (Fotó: Beta/AP/Darko Vojinović)

Grdica, Kraljevo község (Fotó: Beta/AP/Darko Vojinović)

A miniszterelnök elmondása szerint a kár jóval kisebb, mint 2014-ben, egyrészről azért, mert az árvíz kevésbé pusztító erejű, másrészről pedig azért, mert az azóta eltelt időszakban az illetékeseknek sikerült előrelépéseket tenniük az árvízvédelem tekintetében, még ha nem is olyan mértékben, mint kellett volna.

Vučić szavai szerint nem szabad elhallgatni, hogy a katasztrófához ezúttal is hozzájárult az emberi hanyagság. Például Novi Pazarban a folyóba, vagy annak a partjára dobott hűtőszekrények és tűzhelyek döntötték le a hidakat, érvelt, majd arra is kitért, hogy ezúttal is megmutatkoztak az illegális építkezés következményei. Ott épülnek házak, ahol nem kellene, a vízelvezető árkokat és csatornákat pedig sok helyütt egyáltalán nem tisztítják ki, emelte ki Vučić, majd megerősítette, hogy az állam igyekszik mindenkinek megtéríteni a kárát, még ha ez nem is lenne kötelessége.

Tegnap az ország 15 helyi önkormányzatában – Čačak, Novi Pazar, Kraljevo, Arilje, Lučani, Topola, Požega, Bajina Bašta, Ivanjica, Raška, Rača, Kosjerić, Prijepolje, Trstenik – uralkodtak rendkívüli állapotok az árvíz miatt, ezekben az önkormányzatokban rendkívüli helyzetet rendeltek el. 710 házat, vagy egyéb létesítményt öntött el a víz és 154 személyt kellett evakuálni. Az árvízkatasztrófa eddig egy emberéletet követelt. A katonaság, a rendőrség, valamint a Vöröskereszt és egyéb segítők minden veszélyeztetett településen jelen vannak.

A Nyugati-Morava kivételével mindegyik megáradt folyó vízszintje elkezdett apadni. Újabb jelentős esőzésre szerda estétől csütörtök estig, vagy péntek reggelig lehet számítani, bár a meteorológusok becslése szerint ekkor sem fog annyi csapadék esni, mint néhány nappal korábban.

Természetesen nem csak a medrükből kilépett folyók veszélyeztetik a lakosság életét. A heves esőzések több településen is földcsuszamlásokat okoztak. Ljigben a legrosszabb a helyzet, ahol több helyütt is „megindult” a föld.

A szintén Kraljevóhoz közeli Sirča település (Fotó: Beta/AP/Darko Vojinović)

A szintén Kraljevóhoz közeli Sirča település (Fotó: Beta/AP/Darko Vojinović)

Goran Puzović, a Szerbia Vizei Közvállalat igazgatója megerősítette, hogy tegnap már mindenhol jobb volt a helyzet, mint hétfőn. A Nyugati-Morava Kraljevo környékén tetőzik, a számítások szerint a vízszint valamikor az éjszaka folyamán kezd el csökkenni, mondta Puzović.

Grdicában a legválságosabb a helyzet, ott keddre virradóra zsákokat helyeztek el a folyó partján. Čačak környékén a Čemernica visszatért medrébe. Itt már megkezdtük felmérni a folyótöltéseken keletkezett kárt, valamint a víz eltávolítását a házakból. Remélem, hogy az emberek mielőbb visszatérhetnek otthonaikba. Uraljuk a helyzetet, az embereink és a munkagépeink a terepen vannak – magyarázta Puzović.

A vádakkal kapcsolatban, hogy a 2014-es árvízkatasztrófát követően nem tettek eleget a megelőzés érdekében, az igazgató elmondta, az akkori katasztrófa a vízgazdálkodás létesítményeit is megrongálta, először ezzel kellett foglalkozniuk. 2014 májusa óta a Szerbia Vizei az ország 80 helyi önkormányzatában 340 építkezést nyitott meg, közölte Puzović.

VAJDASÁGOT NEM FENYEGETI VESZÉLY

Bojan Pajtić tartományi kormányfő tegnap összehívta a Tartományi Válságstáb, a Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárság, valamint a Vajdaság Vizei Közvállalat képviselőinek ülését, ahol megvitatták, milyen módon segíthetne a tartomány az árvíz sújtotta szerbiai községeknek. Arra a megállapításra jutottak, hogy a köztársaság rendkívüli helyzetek kezelésével megbízott részlegének az árutartalékokból élelmiszert és egyéb szükséges árut, valamint műszaki felszerelést és emberi segítséget kínálnak fel.

Ugyanezen az ülésen megvitatták a vajdasági folyamok vízállását is. Kiderült, hogy a vízállás sehol sem ért el aggasztó szintet. Az illetékesek mindenhol készültségben vannak, hogy szükség esetén azonnal reagálhassanak.

Bár a tartományban nem aggasztó a helyzet, Pajtić felszólította a Đerdap illetékeseit, hogy a biztonság kedvéért legalább 30 centiméterrel csökkentsék a víztározó vízszintjét.

HIÁNYZÓ STRATÉGIA

Az állam nem tesz eleget annak érdekében, hogy árvízvédelmi rendszere stabil és hatékony legyen, értékelte Ratko Ristić, a Belgrádi Egyetem Erdészeti Karának tanára, aki a záporpatakok és az erózió témájában ad elő.

Elmondása szerint a legnagyobb gondok éppen a záporpatakok tekintetében jellemzőek, mert az állam az utóbbi húsz évben semmit nem tett azért, hogy nagyobb esőzés, vagy hirtelen hóolvadás esetén ne öntsenek ki ezek a patakok.

A szakember szerint a 2014-es árvízkatasztrófát követően az állam valóban sokat tett, ugyanakkor ismét nem a megelőzés, hanem a keletkezett kár elhárításának érdekében, magyarázta a szakember, mondván, hogy a megelőzés keretében védőrendszereket kellene a záporpatakok és egyéb folyamok partján emelni, de a fásítás, vagy a medrek kitisztítása, majd tisztán tartása is lényeges eleme a védekezésnek.

Ristić értékelése szerint éppen itt lenne az ideje módosítani a vizekről szóló törvény 23. szakaszát, amelynek értelmében az árvízvédelem a záporpatakokon a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az önkormányzatoknak sem pénze, sem megfelelő szakemberei nincsenek ezen feladat elvégzésére, ennek a köztársaság hatáskörébe kellene tartoznia, szögezte le Ristić, majd arról beszélt, hogy az állam csak időnként fordul tanácsért a szakemberekhez. Mint megjegyezte, úgy tűnik, hogy az államhatalom nem kívánja érdemben felülvizsgálni a problémákat, majd stratégiákat, akcióterveket kidolgozni azok kezelésére.