2024. április 23., kedd

Politizálódó horgászvilág

Módosítja-e a minisztérium a halászok nyomására a nemrégiben meghozott szabályzatot? – Miért nem tetszik az országos szövetségnek az Egyesültek jelenléte? – Ki látja el hallal a piacot?

A horgászt a politika sohasem érdekelte, mert csak horgászni akart. Ezt lehetővé is tették számára, kimaradhatott a politikából, és nyugodtan horgászhatott. De mindig úgy és olyan játékfeltételek mellett, amilyeneket a nemhorgászó politikusok szabtak meg. Úgy tűnik, a politikusok azt hitték, ez örökké így fog menni, és elkönnyelműsködték a dolgokat.

Éppen csak napvilágot látott, és még talán életbe se lépett az ipari és a rekreatív horgászás alkalmával használt felszerelésről és eszközökről szóló szabályzat, máris híre ment, hogy az illetékesek vissza fogják vonni a dokumentumot. Felesleges részleteiben ismertetni azt a szabályzatot, amelynek terjedelménél csak az élettartama rövidebb, de nem árt szót ejteni arról, hogy a vízparti tevékenység mely mozzanataiba szólt bele határozottan.

Elsősorban a halászok mozgáskörét csökkentette. Szigorúan szabályozta bizonyos hálótípusok alkalmazását, különösen ívási időben. Ebben a meglehetősen hosszú időszakban (március 1-jétől június 15-éig) a halászok gyakorlatilag a vonóhálók használatára korlátozódhattak volna, mégpedig a harmincméteres part menti sávon kívüli vizeken, beleértve a szigetek menti harminc métert is. Úgy hírlik, emiatt tettek látogatást a minisztérium illetékeseinél, és – az is hírlik – panaszukra gyors megoldást remélnek. Állítólag ígéretet kaptak arra, hogy a szerszámok típusát és számát korlátozó szakaszokat újrafogalmazzák az illetékesek, és... Majd elválik, mert ezt tegnapra-holnapra ígérték a halászoknak a minisztériumban.

Nem kell attól tartani, hogy parlament hiányában ez nem vihető keresztül. Mivel nem törvényről van szó, miniszteri rendelettel is elintézhető. A halászok ebben reménykednek, a horgászok pedig ez ellen készülnek tiltakozni. Nem a nyílt vízi halászást kifogásolják, hanem az ívóhelyek lehalászását tilalmi időben. Tehát bármit is tesz a minisztérium, valaki hangolni fog. És azért teszi ezt jogosan, mert az illetékesek évek óta rosszabbnál rosszabb jogi szabályozást kotyvasztanak, és ebből halásznak is, horgásznak is elege van. A különbség az, hogy a halászoknak van érdekvédelmi szervezetük, a horgászoknak viszont nincs. Helyesebben: a közelmúltig, a Szerbia Egyesült Horgászai megalakulásáig, nem volt.

Megalakulását követően a szervezet igen sokat agitált a vizeken akkor még uralkodó jogi vákuum áthidalására, és módot talált arra, hogy halőrszolgálat hiányában a felügyelők meg a rendőrség járják a vizeket, és hálómentesítsenek. Furcsamód, ez nem csak az elkobzott hálók tulajdonosainak nemtetszését váltotta ki. Egyik-másik vízkezelőnek azért nem tetszett a hálószüret, mert a műkedvelők többet takarítottak be, mint amennyit a hivatásosak szoktak. Ez ugyan nem biztos – sem a mennyiség, sem a füstölgés –, de tény, hogy korábban a horgászszervezetek ilyesmit ilyen hatékonyan nem hoztak tető alá. Itt kerül a képbe – vagy inkább lép ki belőle – a Szerbiai Sporthorgászok Szövetsége. Amikor ugyanis az országos szervezet vezetője megtudta, hogy az Újvidéki Vásáron hamarosan megrendezésre kerülő Fishing Show&Outdoor World horgászrendezvényen az Egyesültek is fellépnek – mi több, programmal mutatkoznak be –, lemondta részvételét.

Ehhez kommentárt nem fűzünk, magyarázatot viszont igen. Az országos sporthorgász-szervezet ugyanis nem a rekreatív horgászok érdekeit képviseli, hanem kizárólag a versenyhorgászatét. Hogy mennyire és milyen jól, arról a válogatottak meg az ország színeit védő klubcsapatok tudnának hosszú lére engedve beszélni. Nem kommentár, továbbra is magyarázat: a rekreatív, tehát a mindennapi horgászokat érintő kérdésekkel mindeddig senki sem foglalkozott úgy, mint az Egyesültek. Ők ezért ugyanis nem kérnek pénzt. Míg a horgászszövetségek a horgászok pénzén működnek, és a horgászok pénzére pályáznak, addig a SZEH nem forgalmaz horgászengedélyt, nem lép fel vízgazdaként, és nem kell neki a horgász pénze. Elvetemült derűlátók hozták tető alá a szervezetet, akik hisznek abban, hogy a víz és a hal még menthető. De van bennük annyi borúlátás, hogy ha ők most nem lépnek a víz és a hal megmentése érdekében, más se fog. Színrelépésük egy vásári kilépést (is) eredményezett. Meg talpmunkát a felügyelőknek.

Szerbia Egyesült Horgászai ugyanis színvonalas honlapot létesítettek, amelyen kiemelt helyet adtak a hallopás és az illegális halforgalmazás bejelentésének. A beérkezett jelentések alapján lépnek fel a területi felügyelőségeknél, és követelik azok törvényes beavatkozását ott, ahol erre szükség mutatkozik. Vagy a polgárok rendelkezésére bocsátják a felügyelőségek telefonszámát, akiket felhívni törvény adta jogunk. Sokan vannak – és úgy fest, egyre többen lesznek –, akiknek nem tetszik, hogy élünk a jogainkkal. Mert kényelmesebb volt az életük, amíg nem tettük.

Történt a minap, hogy a szervezet egyik aktivistája hatalmas (tíz kiló feletti) süllőt fényképezett le a zimonyi piac egyik pultján. Ivartermékektől duzzadó, élettelen hal... tilalmi időben! Itt álljunk meg egy törvénymagyarázat erejéig. Egyszerűsítünk... Tilalmi időben, valamint méreten aluli halat csak az forgalmazhat, aki rendelkezik a behozatalt vagy halgazdasági eredetet bizonyító dokumentummal. Ezt a dokumentumot pedig a felügyelőségek és a rendőrség(ek) is kérhetik. És kellene is kérnünk, amikor ilyent látnak. Meg hogy eljárjárást indítsanak, ha nem kapják. A zimonyi tízkilós süllő eszmei értéke tilalmi időben olyan magas, hogy annyi csak a számtanpéldákban van. De teljes méretében órákon át a piacon feszült anélkül, hogy bárki intézkedett volna. Aztán, amikor az aktivista a fényképet szellőztetni kezdte különböző fórumokon, előbb fenyegetés érkezett a címére, majd feljelentés az FB-hez, és a fotót el kellett távolítani. Addigra azonban begyűjtöttük, akadt, aki elküldte.

Mi az, amit az Egyesültek másképp csinálnak? Az, hogy csinálnak valamit. Meg az, hogy visszájára fordítják a közösségi oldalak és az FB virtuális világát; nem rabjai, hanem felhasználói a világháló nyújtotta lehetőségeknek. És egyúttal igen gyanúsak is. Ezt nem komolyan mondtuk, de tény, hogy a jól összeválogatott csapat nagyon gyorsan tud meg, szellőztet ki és intéz el dolgokat.

De azért is gyanúsak, mert mindezért nem kérnek a horgásztól pénzt.