Szombaton a kishegyesi helyi közösség padlástermében került sor lapunk mezőgazdasági mellékletének, a Magvetőnek soron következő élőújságára. Az est vendége volt Molnár Viktor, a tartományi mezőgazdasági titkárság segédtitkára, Varga Attila, a Magvető szerkesztője, Nagy Magdolna, a Magyar Szó Naptár és a Jó Pajtás szerkesztője, Herceg Elizabetta, a Topolya-Kishegyes rovat szerkesztője, az élőújság műsorvezetője pedig Máriás Endre volt. Házigazdaként Szűgyi István, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnöke üdvözölte a Magyar Szó képviselőit.
Az élőújság során Herceg Elizabetta bemutatta a Topolya-Kishegyes rovat munkáját, és elmondta, hogy mindig nyitottak az olvasók észrevételei, ötletei előtt. Nagy Magdolna a Naptárról és a Magyar Szó 70. évfordulója alkalmából megjelent könyvről beszélt. Szót ejtett a Mézeskalácsról, a Jó Pajtásról és a Képes Ifjúságról is.
Herceg Elizabetta a Topolya-Kishegyes rovat működéséről beszélt (fotó:Ótos András)
Varga Attila elsősorban arról beszélt, hogy a mezőgazdaság igen rossz helyzetben van. Példaként hozta fel, hogy a mezőgazdasági termékek ára folyamatosan csökken, miközben a mechanizáció, a vegyszerek és egyéb szükséges kellékek ára növekszik. Varga megemlítette azt is, hogy a kormány legújabb döntése, amellyel újabb sertésbehozatalt engedélyez, a hazai termelőknek tesz keresztbe. A kormány különböző hosszú távú szerződésekkel külföldi vállalkozók kezére akarja játszani az állami földeket, holott azokat vissza kellene származtatni azoknak, akiktől elvették. A vagyon-visszaszármaztatás a környező országok közül egyedül Szerbiában nem tart sehol, mondta a Magvető szerkesztője. Meglátása szerint a kormány intézkedései azt sugallják, hogy a kisgazdákra nincs szükség, holott tavaly a mezőgazdaságból valósult meg a legnagyobb kivitel. Épp ezért az ágazatot segíteni kellene, és nem tönkretenni, hangoztatta Varga.
Molnár Viktor számos érdekes mezőgazdasági témát érintett az élőújság során. Elmondta, hogy aktívan dolgoznak egy olyan törvényes keret kialakításán, amely lehetővé teszi, hogy a kistermelők értékesíthessék termékeiket. Nyugaton ez már jól működik, de nálunk még nagy az ellenállás. Arról is beszélt, hogy megoldás lehetne, ha a gazdák különböző szövetkezetekbe tömörülnének, valamint hogy félkész vagy kész termékeket értékesítenének, s nem magát a terményt. Ez utóbbi nagyobb bevételt biztosítana számukra. Ennek kapcsán megemlítette a mezőgazdasági titkárság pályázatait is.
– A mezőgazdasági titkárságnak szánt költségvetési eszközök egy része csökkent, de a más forrásból származó bevételek megmaradtak. A nagyobb pályázatok, például a jégvédő hálókra, az öntözésre vagy a községek számára kiírt csatornaépítésre vonatkozó – épp ezekből a forrásokból táplálkoznak. Így van lehetőség 200–300 millió dináros pályázatok kiírására. Egyes kisebb pályázatok összege némileg csökkent, de az érdeklődők számához képest még mindig elegendő forrás áll a rendelkezésünkre – hangoztatta Molnár, majd külön kiemelte a kis kapacitású tejüzemekre és húsfeldogozókra kiírt pályázatot. Erre 70 százalékos támogatást lehet kapni, amihez magas szintű szakmai támogatás is jár. A pályázatok egy része több hónapig nyitott, és előszámlával is lehet pályázni. A segédtitkár megemlítette a Magyarország által biztosított nagy összegű támogatást is, ami a VMSZ gazdaságfejlesztési stratégiáján alapul. Ebből nagyon kedvező, nagy összegű hiteleket lehet igényelni, valamint vissza nem térítendő támogatásokat. Ez egy nagy kapaszkodója kell, hogy legyen a vajdasági magyarságnak – mondta a segédtitkár.
Az élőújság végén fellépet Molnár Zoltán Magyarzó Pistike szerepében.
