Menekültek a hármashatárnál

A migránsok Rábénál próbáltak bejutni Magyarországra

Gergely József

2016. március 6., 12:31 >> 2016. március 6., 13:31

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Sok helyen és sokan vitatkozunk arról, hogy menekültek-e azok a Közel-Keletről vagy távolabbról, akár Afrikából is érkező embercsoportok tagjai, akik a hivatalos határátkelőket mellőzve, a zöldhatáron próbálnak bejutni az Európai Unióba.

A Rábé északi kijáratánál álló tábla szerencsés utat kíván az utazónak, a közeli kerítés láttán valóban nagy adag szerencsére van szüksége annak, aki itt be szeretne jutni Magyarországra (Gergely Árpád felvétele)

A Rábé északi kijáratánál álló tábla szerencsés utat kíván az utazónak, a közeli kerítés láttán valóban nagy adag szerencsére van szüksége annak, aki itt be szeretne jutni Magyarországra (Gergely Árpád felvétele)

Kerítéssel védett uniós határ húzódik Szerbia északi, Magyarországgal érintkező határa mentén, amely néhány hete ismét frekventált célpontjává vált főleg azon migránsoknak, akiket valamilyen oknál fogva visszafordítottak a szerb–horvát vagy a horvát–szlovén határról, de mindenáron Németországba, a paradicsomi álomvilágot megtestesítő országba szeretnének eljutni, ahol a „Muter tárt karokkal várja őket”.

Február utolsó hétvégéje igencsak mozgalmasan alakult az észak-bánáti hármashatárcsücsökben, a szerencsétlen migránsokról több bőrt is lehúzó embercsempészek ide irányították őket. Rábé kedvező fekvése – alig száz méterre a falu mellett húzódik a drótkerítéssel védett magyar államhatár, ami mögött már ott a Kánaán, az ígéret földje.

Majdány-Rábé helyi közösség elnökétől, Makra Pétertől kérdeztük meg, hogy hogyan éli meg a kevesebb, mint száz lelket számláló Rábé lakossága a migránsok megjelenését a faluban és környékén:

Makra Péter, a helyi közösség elnöke (Gergely Árpád felvétele)

Makra Péter, a helyi közösség elnöke (Gergely Árpád felvétele)

– Falunk mellett tavaly óta magas szögesdrótkerítés húzódik, amin éjszakánként megpróbálnak átjutni a menekültek, vagy gazdasági migránsok, nem tudjuk kicsodák ezek az emberek. Nem értem és a magyar határőrök sem értik, hogy mért a falu szélén futó drótakadályon próbálnak átjutni, amikor néhány száz méterrel odébb a hármashatárkövet megkerülve akadálytalanul bejuthatnának Magyarországra. Az is igaz, hogy amióta nagyobb számban próbálkoznak itt a migránsok, a magyar és a román határőrizeti szervek fokozták a jenlétüket a hármashatár térségében. Földön és levegőben egyaránt éberen figyelnek, még helikopterek is köröznek a határvonal felett, hőkamerákkal próbálják felderíteni a közeledő embercsoportokat.

Azon a bizonyos szombat esti napon nagy volt a nyüzsgés kis falunk körül. Két busz futott be az esti órákban és kiszállítottak több mint száz migránst, emellett gépkocsik, taxik, mikrobuszok is érkeztek, egy csapásra megtöbbszöröződött a falu népessége. A magyar határőrökkel együttműködő ügyeletet tartó határrendőreinknek is feltűnt a nagy mozgolódás, nem lehetett gyanútlanul, feltűnés nélkül megközelíteni a magyar határt. Amikor a migránsok látták, hogy a határ közelsége ellenére nem tudnak átjutni a magyar oldalra, letáboroztak a faluban.

A rábéi templom előtt volt a legnagyobb tábortűz (Gergely Árpád felvétele)

A rábéi templom előtt volt a legnagyobb tábortűz (Gergely Árpád felvétele)

A kis templomunk előtt az árokparton, és több helyen is az utcában tüzet raktak, ami nagy riadalmat keltett, különösen a közelben lakók körében. A bezárt templomudvarba is bejutottak valahogy, itt van a temető is, és a csapból engedtek maguknak vizet. A templom melletti romos ház megroggyant tetejéből szedték ki a cserépléceket, horogfákat, nádat és egyebet, ami éghető volt, azzal tüzeltek. Még szerencse, hogy rájuk nem omlott a tető maradéka. A templomnak által az egyik szomszédnak volt bekötött rőzséje, amit pálinkafőzésre gyűjtött, azt is eltüzelték. Egész éjjel itt tanyáztak az utcában, hét-nyolc helyen is tüzet gyújtottak, melegedtek. Másnap reggel azután rendőri kísérettel elszállították őket valahová. Azt hallottuk, hogy Nagykikindára vitték a migránsokat, de hivatalosan velünk senki semmit nem közölt.

Végül is nem volt velük különösebb probléma, bár voltak házak, ahová becsöngettek, bizonyára vizet akartak kérni. Vasárnap a reggeli órákban még égett a tűz több helyen, a templomgondnoknak, Ilonka néninek a fiam segített eloltani a tüzet, mert ekkor már feltámadt a szél.

A templom melletti romos ház tetőszerkezetéből szerezték a tűzrevalót (Gergely Árpád felvétele)

A templom melletti romos ház tetőszerkezetéből szerezték a tűzrevalót (Gergely Árpád felvétele)

Többen is hívták a rendőrséget az éjszaka folyamán, azt a választ kapták, hogy tudnak a migránsok jelenlétéről, de mi csak legyünk nyugodtak, semmi pánik, mert nem bántanak azok senkit. Ennyivel elintézték az ügyet. Hála istennek ez a csoport elment nagyobb következmények nélkül, de azóta is nap-nap után hallani a különféle járművek érkezését, megállnak, kirakják az utasokat és már robognak is vissza a következő fuvarért. Bizonyára vannak, akik átjutnak a határkerítésen, de mi éjszaka igyekszünk minél kevesebbet mutatkozni a falun kívül. Különösen az idősebbek félnek az idegenektől, nem lehetünk nyugodtak, ha tudjuk, hogy Rábé köztes migránsállomássá vált a hármashatár tövében – mondta a helyi közösség elnöke, szavaiból érezhető volt némi bizonytalanság, hogy mi fog történni a következő hetekben-hónapokban, amikor azt halljuk, hogy egyre csak torlódnak a migránsok, egyre kevesebbet engednek tovább közülük.

Rábéi látogatásunk alkalmával megpróbáltunk kijutni a hármashatárkőig, a szöges drótkerítés végéig, de ebben meggátolt bennünket a faluszéli egykori határőrlaktanya mellett posztoló rendőrjárőr. Minden létező személyi dokumentumot, a gépjárművünk papírjait elkérték és eltanácsoltak bennünket a hármashatár közelebbi szemrevételezésétől.

A közeli Majdányon élő Domonkos Szilvia tanárnő a községi képviselő-testület tagja, a migránsok megjelenésével kapcsolatban elmondta, hogy a mindennapos problémával foglalkozott a községi biztonsági tanács is, de semmiféle intézkedést nem kezdeményeztek, nehogy még inkább növeljék ezzel a lakosság körében a nyugtalanságot. A rendőrség állítólag ellenőrzés alatt tudja tartani migránskérdést, de…

A két kis falucska, Madány és Rábé alkotta helyi közösség lakói közül többen is név nélkül elmondták, hogy esténként, sötétedéskor, vannak olyan napok, amikor egymást érik a belgrádi rendszámtáblát viselő taxik, személygépkocsik és kisbuszok. A migránsok általában azt kérik, hogy minél közelebb vigyék őket a magyar határhoz. Mivel a felázott, rendkívül sáros, autóval járhatatlan dűlőutakon nem tudják megközelíteni, elérni a zöldhatárt, kézenfekvő, hogy az illegális határátlépésre készülő migránsokat Rábéra viszik, itt az aszfaltút gyakorlatilag kivezet a határt lezáró kerítésig. Más kérdés, hogy a közelmúlt eseményei nyomán megerősített, helikopteres felderítéssel támogatott határőrizet mellett hány olyan „szerencsés” migráns lesz, aki át tud csúszni a kerítés alatt vagy fölött az Európai Unió területére.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége