2024. március 28., csütörtök

Ismeretlenek művelik a kiadatlan szántókat

Nem csitul a helyzet a Zombor környéki állami földeken

Végső ideje, hogy az agrártárca tisztességesen végezze a dolgát, mert félő, hogy a zombori eset nemcsak egy kivétel lesz, hanem iskolapélda – nyilatkozta tegnap Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági titkár a Zombor községben tiltakozó földművesek ügyével kapcsolatban egy rendkívüli sajtótájékoztatón.

Mint ismeretes, a zombori községben található Gádor (Gakovo) és a Haraszti (Rastina) falvak földművesei a szántóföldön éjszakáznak, hogy megakadályozzák az állami tulajdonban levő földek művelését, amelyeket – állításaik szerint – illegálisan adtak bérbe. A tiltakozók követelik, hogy a helyi önkormányzatok az információk szerint 5300 hektár termőföldet bocsássák árverésre.

A tartományi titkár az kialakult helyzetet ismertetve elmondta, hogy a zombori városvezetés még 2015 októberében meghozta a területén lévő állami földek rendezéséről szóló éves programját (2015-re) amelyre 2016 januárjában jóváhagyását is adta a mezőgazdasági tárca. Ezek után az illetékes tartományi titkárság írásban szólította fel az önkormányzatokat, hogy adják le a földbérlésről szóló adataikat. Ekkor a zombori vezetőség levélben értesítette a tartományt, hogy a földkiadással kapcsolatosan még csak a licitációt nem ejtették meg. Ezek után az önkormányzat levélben arra kérte a minisztériumot, hogy hagyja jóvá az árverés bejelentéséről szóló döntést (január 4-én), amelyre a tárca 11-én reagált, hogy nem teheti, mivel a földhasználati program védelmi stratégiája tekintetében hiányosságok vannak a kérvényben. A licitáció meghirdetését azóta sem hagyta jóvá a minisztérium, állítólag egy e-mailt küldtek a Zomborba (még január végén), hogy nem is fogják.

– Amint ez elmaradt, egyesek kaptak az alkalmon és törvénytelenül kezdték használni ezeket a földeket, erről pedig még tavaly év végén értesítették a gazdák a minisztériumot. Akkor a tárcavezető tárgyalt a zombori városvezetéssel, de úgy tűnik, eredménytelenül. Egyelőre nem tudni, hogy kik ezek a személyek, mert ez a terepre kivezényelt mezőgazdasági ellenőröktől sem szivárgott ki. Egyelőre senki sem vállalja a felelősséget az esetért, a minisztérium pedig hol a tartományt, hol pedig az érintett önkormányzatot hibáztatja – nyomatékosította a tartományi titkár.

– Ha mégsem illegális bitorlók, hanem befektetők, akik azt a bizonyos harminc százalékot használják fel, amit bérbe ad nekik az állam, akkor pedig arról tudnia kell a polgároknak. Az új földtörvény bevezetésével a tartomány idevágó fennhatóságai jóformán megszűntek, tehát kérdéses, hogy minden községben így fog lebonyolódni a licitáció. Emlékeztetőül: Vajdaságban legrosszabb esetben csak 1-2 önkormányzatban marad el az árverés évente, Szerbia maradék részén az állami földek 90 százalékát azonban nem sikerül bérbe adni. Ezért ki a felelős? – fejtette ki nézeteit Bogaroški, aki szerint a zombori vezetőség is vétett azzal, hogy késtek mindkét határidővel.

A titkár elmondta, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdekében módosíthatnák a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy minden önkormányzatban legyenek mezőgazdasági felügyelők (jelen pillanatban egész Szerbia területén csak tizenheten dolgoznak), így hatékonyabban lehetne kísérni, hogy mi történik a földeken. Másrészt, a zomboriak a 2016-os földbérlési programjukkal részben orvosolhatnák ezt a hibát, amelyet március végéig kell rendezniük.

Végül Bogaroški megjegyezte, hogy a legnagyobb abszurdum mégsem az, hogy az állami és az önkormányzati illetékesek között egy telefonhívással korrigálható figyelmetlenség miatt csúszott a bérlés, hanem az, hogy emiatt az állami tulajdonban lévő földeken éjszakáznak a termelők, hogy megfékezzék a bitorlókat.