Szántai Lajos művelődéstörténész, magyarságkutató neve valószínűleg ismerős mindazok előtt, akiket érdekel a magyarság történelme. Szántai a magyarság történelmét érintő lényegi kérdésekkel foglalkozik, és sokszor a „hivatalos állásponttól” eltérő véleményeket fogalmaz meg azok kapcsán. Kedden este a bácsfeketehegyi színházteremben került sor a történész első vajdasági előadására.
Fotó: Lakatos János
Szántai a magyar szent korona történetéről, s a vele kapcsolatos igen érdekes tényekről, történetekről számolt be. Szántai olyan érdekes dolgokra világított rá, hogy pl. a magyar közjog a szent koronát nem tárgyként kezeli.
– A magyar szent korona nemcsak a magyarság életében, hanem az egész emberiség sorsában meghatározó. Tudjuk, hogy a világtörténelemben, mondjuk egy ezeréves intervallumon belül, egyetlen egy korona jelződött el olyan módon, hogy megkapja a szent jelzőt. Ez azt jelenti, hogy a világtörténelemben, azon belül a kereszténység történelmében, bizonyíthatóan több szent korona nem létezik. Ez már önmagában egy rendkívüli izgalmas tétel, s a többi ebből bomlik ki. A magyar közjog egészen 1945-ig a szentkorona-tan értelmében működő jogrend volt, és a magyar szent koronát nem tárgynak tekintette, hanem személynek, élő minőségnek, személy feletti élő minőségnek. Ugyancsak izgalmas tétel, hogy akit a magyar szent koronával megkoronáztak, tehát a magyar király, apostoli rangban uralkodott. A kereszténység történetén belül a magyar királyon kívül több apostol király nincsen. Magyarországon is igen kevesen veszik figyelembe a történelemoktatás kereteiben, hogy itt olyan páratlan minőségek jelennek meg, amelyek a szent koronával megkoronázott magyar királynak páratlan jogkört biztosítottak – nyilatkozta Szántai előadása kapcsán, majd külön szólt az apostoli király jogairól is.
Pl. Magyarországon nem a római pápa nevezte ki az egyházi elöljárókat, nem a pápa határolta el az egyházi kerületeket, hanem a szent koronával megkoronázott magyar király. A pápa mindössze csak megerősítette azt. A magyar királyság életében az összes földtulajdon a Kárpát-medencében nem valaki, hanem a szent korona tulajdona volt, mondta a történész. Ez azt is jelentette, hogy a magyar királyság területén földet idegennek kiszolgáltatni nem lehetett. Szántai külön megemlítette, hogy 1848-ig a magyar nemesség a szent korona testét képviselte. Kossuth Lajosnak és az akkori kormányzatnak köszönhetően 1848-tól Magyarország minden lakosa a szent korona tagjává vált.
Szántai Lajos bácsfeketehegyi előadása magánszervezésben valósult meg, Kórizs József koordinálta. Amint a szervezőtől megtudtuk, a neves történész őszre is tart majd egy előadást, vélhetőleg Bánátban.
Nyitókép: Fotó: Lakatos János
