Néha szoktunk olyan híradásokat olvasni, hogy valahol a nagyvilágban az állami posta, illetve egy lelkes postás szinte lehetetlen küldetésként, bravúrosan nyomozta ki, hogy hol lakik az, akinek a hiányosan, hibásan címzett postai küldeményt szánták. Az alábbi példa bizonyítja, Szabadkán nemigen történnek hasonló esetek.
A mellékelt levél kézbesítése a józan paraszti logika szerint nem igényelt volna semmiféle bravúrt, sőt különösebb erőfeszítést sem: Szegeden címezték meg, létező szabadkai utcáról van szó, a család már négy évtizede itt él, azóta nem változott az utca neve sem, sőt az utcanévtáblán magyarul is olvashatjuk, hogy I. Népfelkelés utca.
Érthetetlen, hogy Szabadkán, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, miért lehetetlen küldetés magyarul megcímzett levelet kézbesíteni. Két információt is tartalmaz a visszaküldött levél: a címzett ismeretlen, olvashatjuk a címzés fölött. Jó, elfogadjuk, valószínűleg új postás dolgozik a környéken, ez volt az első munkanapja, ezért először találkozott a család nevével, de honnan veszik a postán azt az információt, amelyet a visszaküldés indokául bejelöltek a cetlin, történetesen, hogy a címzett elköltözött?! Becsöngettek, megkérdezték a szomszédokat? Információink szerint nem.
Épp emiatt merül fel bennünk a kétely: akkor is így, egy tollvonással „elköltözették” volna a családot, ha nem magyarul címezte volna meg a szegedi feladó a levelet?
