2024. március 29., péntek

„Patikamérlegen kiszámított” nemzeti külpolitika

Kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar–szerb viszonyt Orbán Viktor

A Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn tartotta szokásos misszióvezetői értekezletét, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Legutóbb fél éve, tavaly szeptemberben tartottak nagyköveti értekezletet, akkor a bevándorlás volt a központi témája a diplomatáknak útmutatóul szolgáló értekezletnek, most a szomszédos államokkal ápolt viszony értékelése mellett az euróövezethez történő csatlakozás lehetőségét mérlegelte az európai integráció tükrében a miniszterelnök. Ukrajna kapcsán szót ejtett az Oroszországgal történő kapcsolattartásról is.

Orbán Viktor ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett (Fotó: MTI)

Orbán Viktor ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett (Fotó: MTI)

A kormányfő tegnap a kérdések megválaszolásával együtt másfél órás előadásában szólt Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról is. A magyar–szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar–szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett.

Romániában ezzel szemben – folytatta – politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. „Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van”, amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni – mondta.

Horvátországról úgy fogalmazott: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”, újraépíteni, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”, és nemcsak arról van szó, hogy „durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz, hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg”. Példaként említette: Magyarország energiavezetéket szeretett volna létesíteni Horvátország felől, hogy ne csak Oroszországból tudjon gázt beszerezni, ám időközben megépült a szlovák–magyar gázvezeték, amelyen keresztül ez működik. Megjegyezte, előrehaladottak a tárgyalások a lengyelekkel is arról, hogy megkíséreljenek onnan gázt szállítani Közép-Európába.

Szlovéniáról szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de nagy remények fűzhetők az együttműködéshez.

Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezetű jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami” – „hívhatják Ukrajnának is” –, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal.

„Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba” – mondta, megismételve: az év felénél nem lesz automatikus az EU-s szankcióhosszabbítás Oroszországgal szemben.

A magyar–osztrák kapcsolatra előadásában nem tért ki, arról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Akármilyen durva nyilatkozatokat tesz ugyanis egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni – mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg.

Orbán Viktor beszédében méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést – amelynek sikere szavai szerint jelentős erőforrás a magyar diplomáciának.

Az EU-ra rátérve beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben – vélekedett.

Orbán Viktor értékelte a magyar külügyi szervezetrendszer két évvel ezelőtti átalakítását is, amelyet szerinte igazoltak a külgazdasági eredmények. A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők „jól állnak”.

A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, „patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, jelentős teljesítmény – értékelt.