Európa fejlettsége elegendő ahhoz, hogy megfékezze a kontinensre irányuló népvándorlást, Brüsszelből azonban a védelem szándéka is hiányzik – hangsúlyozta évértékelőjében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki vasárnap a Várkert Bazárban tartott tizennyolcadik évértékelő beszédében a kvótareferendum mellett érvelve kijelentette, Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott bevándorláspolitikájuk keserű gyümölcseit. „Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra” – hangsúlyozta, kiemelve azt is, Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, és „nem fognak bandák vadászni feleségeinkre és leányainkra”.
MTI–Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor szerint az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a nemzeti kultúrát – sorolta, hozzátéve: veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is.
Orbán Viktor szerint a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni. Európa jövőjét azonban – folytatta – első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik a kontinenst az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal, el kell engedni a „délibábos álmokat”. A valóság pedig az, hogy sok európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a „mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis „eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki, majd abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió tesz, és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat. Érthetetlennek minősítette azt is, hogyan épülhetett le az EU-ban az önvédelem természetes ösztöne, hiszen lenne mit megvédeni: Európa keresztény, szabad és független nemzetek együttélése. A védendő értékek közé sorolta a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a becsületes versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és alázatot, az igazságot és irgalmat. „Ezek vagyunk mi, ez Európa. Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus” – mondta, majd hozzátette, ebben nincs semmilyen rangsor, csak különbség.
Orbán Viktor beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését, egyúttal arról tájékoztatott, hogy a védekezés eddig 85 milliárd forintba került, és csak „a saját bugyellárisunkra számíthatunk”. A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar–román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította. „Brüsszelnek, az embercsempészeknek és a migránsoknak is meg fogjuk tanítani”: Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak – szögezte le.
A miniszterelnök kifejtette, a kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait. Úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert „holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával. Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, amely magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az „európai egyesült államokként” elképzelők támogatják, a szabad nemzetek Európáját akarók viszont hallani sem akarnak arról. Hangsúlyozta, Magyarországnak össze kell szednie a bátorságát, mert Brüsszel pénzügyi megtorlással is fenyeget, amiért az „európai demokrácia ősforrásához”, a népszavazáshoz nyúlt annak meghatározására, kivel akar együtt élni. „Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni” – üzent a miniszterelnök az Uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az Unió beküldött. A népszavazás mellett érvelve kiemelte, hogy Brüsszel nem fordulhat szembe az európai néppel. „Az Európai Unió nem lehet afféle Szovjetunió újratöltve” – fogalmazott, majd hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva, térdet hajtson a vízönszerű emberáradat előtt.
Orbán Viktor beszélt továbbá kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara, ezért – mint mondta – „nem szabad engednünk belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba”, a Nyugaton gyakran közkedvelt, „erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika” nem magyar érdek.
A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges, és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológiai fejlesztést. Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. „Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van” – fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé. Beszédét a „Hajrá Európa, hajrá magyarok!” felkiáltással zárta.
TÜNTETÉS ÉS REAGÁLÁSOK
Orbán Viktor évértékelő beszédének helyszíne, a Várkert Bazár elé szervezett tüntetést az Együtt, amely bojkottálni kívánja a kvótaügyi népszavazást, a kampányban azonban kifejti érveit, közölte a tüntetésen Szigetvári Viktor elnök. A demonstrálók különböző transzparenseket tartottak a levegőbe, ezeken többek között azt lehetett olvasni: „Letarolt demokrácia! Ne engedd!”, valamint „Tényleges alkotmányfogytiglan?!”. A Fidesz is molinót feszített ki a Várkert Bazár előtt, amelyen az állt: „Üdvözöljük a bevándorláspárti tüntetőket, de nem értünk velük egyet”. A tüntetésen a szervezők szerint 3-4 ezren vettek részt.
Orbán Viktor évértékelőjét a hagyományokhoz híven gyors reagálások követték a többi politikai csoportosulás részéről is. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a kormányfő minden eddiginél határozottabb hangon szólt a migrációról, annak kezeléséről. Harrach Péter az MTI-nek azt mondta: a határozott hangnem mellett is a kérdést árnyaltan és emberségesen közelítette meg. Kiemelte, a KDNP egyetért a kormányfő helyzetértékelésével, miszerint mindannyiunk első számú érdeke és feladata, hogy megvédjük mindazt, amit európai kultúrának, közbiztonságnak, keresztény gyökereknek tartunk.
MTI–Koszticsák Szilárd
A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek fogalma sincs a valóságról, és helyesebben tenné, „ha nem az urizáló tanácsadói által lefestett virtuális Magyarországon élne”. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője közleményében hangsúlyozta, a valóság az, hogy Magyarországon léteznek olyan falvak, városrészek, amelyekben az Orbán Viktor által Magyarországon elképzelhetetlennek nevezett párhuzamos társadalom már megvalósult, a törvény nem érvényesül. A valóság az, hogy egyes iskolákban nincs pénz fűtésre, de krétára sem, az egészségügyi intézmények állapota tragikus, felszereltségük elavult, az államadósság összege pedig még nőtt is” – fejtette ki a Jobbik szóvivője.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor nem foglalkozott a társadalom valódi problémáival, amiből arra lehet követeztetni, hogy ezekben a kérdésekben nem is várható tőle megoldás. „Orbán Viktor eltévedt” – fogalmazott az ellenzéki politikus az MTI-hez eljuttatott hangfelvételén, majd hozzátette, a kormányfő beszéde és a valóság között óriási szakadék tátong. Az MSZP vezetője aláhúzta továbbá, Orbán Viktor nem beszélt emberek millióinak létválságáról sem, így szerinte a kormányfőtől már nem is lehet azt várni, hogy megoldást adjon a valódi problémákra.
A DK szerint nem a menekültek, hanem a miniszterelnök „és skinheades csapata” jelenti a legnagyobb veszélyt az országra. Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselője újságíróknak nyilatkozva a beszédet tragikusnak értékelte, amely szerinte a Horthy-rendszert dicsőítette, és elvetette az Európai Unió értékeit. Szerinte a kormányfő egy olyan világot álmodott, ahol csupán a fideszes földesurak és a kaszinómogulok érzik jól magukat, de ahol a kockásinges tanároknak vagy a külföldre menekülő orvosoknak, ápolóknak nincs helyük.
A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) szerint „Orbán illiberális államában” ma minden magyar kénytelen első kézből megtapasztalni, hogy milyen volt a kommunista rendszer. „Az eszetlen államosítási hullám, a keleti nyitás politikája, a multinacionális vállalatok üldözése, a szabadságjogok korlátozása, a fékek- és ellensúlyok rendszerének lebontása, a mindössze az állami propaganda szócsöveként funkcionáló állami média, a kigyúrt kopaszok megjelenése a választási irodánál és a folyamatos háborús retorika mind-mind a Rákosi-korszakot idézi” – fejtette ki közleményében az ellenzéki párt.
