Barack Obama amerikai elnök elődjének, George W. Bushnak az engedélyével, több mint tizennégy évvel ezelőtt, 2002. január 11-én nyitották meg a guantánamói börtöntábort a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, amikor az Egyesült Államok világméretű harcot hirdetett a terrorizmus és az al-Kaida ellen. Obama már 2008-ban, az első választási kampányában ígéretet tett a bezárására, de Guantánamóra továbbra sem került lakat.
A szeptember 11-ei terrortámadások nyomán a Bush-adminisztráció „ellenséges katonának” minősítette Guantánamo első foglyait, és alapvető jogaiktól megfosztva zárták őket a börtöntelep falai közé. A számuk 2003-ban elérte a 680-at, jelenleg 91 embert tartanak fogva a börtöntáborban. Az évek során összesen 779 személyt őriztek itt, akiknek 85 százalékát azóta különböző feltételekkel más országokba helyezték át.
Az Obama-adminisztráció 147 alkalommal telepített át foglyokat többnyire közel-keleti és afrikai országokba. Januárban Lee Wolosky, a Guantánamo bezárásáért felelős különleges megbízott azt mondta, a külügyminisztérium az idén nyárig további 34 fogoly áttelepítését hagyta jóvá.
A jelenleg fogva tartottak közül tíznek az ügyében katonai törvényszék hoz ítéletet, közülük hét per már megkezdődött. Utóbbiak közül öt férfit azzal vádolnak, hogy részt vettek a szeptember 11-ei terrortámadások kitervelésében, vagy segítették a merényleteket. Obama kedden ismertetve a börtöntábor bezárására vonatkozó tervet, kifejtette, hogy a katonai törvényszékeken a terrortámadások óta eltelt csaknem másfél évtized alatt a gyanúsítottak ellen nem született elmarasztaló ítélet. Obama azt mondta, a legveszélyesebbnek ítélt rabokat az Egyesült Államokban, a legszigorúbb börtönökben fogják tovább őrizni. Ilyen a kansasi Fort Leavenworth, a coloradói Florence, valamint a dél-karolinai haditengerészeti börtön. Szavai szerint a börtöntábor léte ellentétes az amerikai értékrenddel, és aláássa az Egyesült Államok tekintélyét. Az elnök ezúttal korrekt meghallgatást kért az ügyben a törvényhozóktól, s közölte, Guantánamo bezárását nem akarja az utódjára hagyni.
A múlt hónapban tíz jemenit engedtek el, és telepítettek át Ománba, amely a legtöbb (összesen 20) guantánamói foglyot fogadta be az áttelepítésbe beleegyező huszonöt ország közül. A jemeniek mindegyike legalább tíz évet töltött el a börtönben anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Februárban négy foglyot engedtek el, egyikük visszautazott hazájába, Szaúd-Arábiába.
Becslések szerint Guantánamo az amerikai adófizetőknek évente 400–450 millió dollárjába kerül. Dianne Feinstein demokrata szenátor, a testület hírszerzési bizottságának elnöke tavaly úgy nyilatkozott, hogy egy guantánamói fogoly harmincszor többe kerül, mint bármely másik, legszigorúbb biztonsági fokozatú börtön rabja.
Nemzetközi és amerikai jogvédő szervezetek – köztük az egyik legismertebb, az ACLU – régóta élesen elítélik a börtöntábor fenntartását. Felróják Obamának azt is, hogy nem teljesítette 2008-as választási ígéretét, valamint hogy folytatja a meghatározatlan idejű per nélkül fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát.
