2024. április 25., csütörtök

Szerbiában ezernyolcszáz menekült tartózkodik

A következő hónapokban 8–10 millió bevándorló érkezhet Európába

Attól tartva, hogy véges a macedón–szerb határ mentén feltartóztatott menekültek türelme, és ezenfelül újabb menekültáradat is érkezhet, Tomislav Nikolić államfő a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén úgy döntött, felhatalmazza a védelmi minisztert (akinek kinevezéséig Dušan Vujović pénzügyminiszter végzi ezt a feladatot), hogy szükség esetén katonai erők is bevethetők az országhatárokon. Vagyis, ha a rendőrségi beavatkozás már nem elegendő, akkor katonai segítséggel védhető a határ. Arról, hogy ez a biztonsági intézkedés milyen következményekkel jár, illetve milyen hatással lesz a menekültek útvonalának megváltozására, Csikós Lászlóval, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium államtitkárával beszélgettünk.

Amikor 2005-ben vagy 2006-ban az európaiasodás vonalán indult meg Szerbia, olyan egyezmény született, miszerint a határ őrzését a rendvédelmi szervek végzik majd, ami nem harci feladat. Így megszületett az a megállapodás is, hogy a határtól számított harminc kilométeren belül nem állomásoztathatnak harci alakulatot az országok. A történelem azonban bebizonyította, hogy nem elegendőek a rendvédelmi szervek a határ őrzésére, és logisztikai támogatásként szükséges a hadsereg bevetése, akár a rendvédelmi szervek segítségeként, akár humanitárius misszióként, akár a polgárok biztonságának növelése érdekében.

A katonai erők bevetése azért vált most szükségessé, mert az Európai Unió tagállamai, de például Macedónia is, a határok lezárását tervezi, és Szerbia a saját területét szeretné megvédeni?

Saját területét és Európát. És azt szeretnénk, hogy ne kerüljön az országunkba ellenőrizetlenül egy migráns sem. Mivel az európai országok korlátozzák a befogadott menekültek létszámát, fennáll az embercsempészet megerősödésének lehetősége.

Eddig nem sikerült minden menekültet ellenőrizni?

Múlt év május közepe óta a migránsok 85–90 százalékát ellenőriztük.

Ezeknek az embereknek van valamilyen, a személyazonosságukat igazoló dokumentumuk? Vagy az ellenőrzés során a bejegyzésüket végzők a személyes okiratok híján elhitték, mely országból menekülnek?

Ha volt is, eldobták. Szeptemberig mindenkinek elhitték, honnan jött, de szeptemberben hatékonyabb ellenőrzéseket vezettek be, amit novemberben szigorítottak, és hétfő óta újabb szigorításokra került sor, ami azt jelenti, hogy a menekültnek rendelkeznie kell valamilyen dokumentummal, ha Preševótól tovább akar jutni. Preševon csupán regisztrálást végeznek a macedónok, illetve a görögök által kiadott dokumentum alapján.

Az elmúlt napokban a Horvátországon át vezető út is nehézkessé vált, naponta csupán 500 főt engednek tovább. Lehet-e tudni, hogy jelenleg hány menekült tartózkodik Szerbia területén? És az ország hol tudja őket elszállásolni?

A belügyminiszterrel beszéltem erről, ő azt mondta, hogy körülbelül 1800 menekült tartózkodik Szerbiában, de vannak olyanok is, akiket nem látunk, nincsenek bejegyezve. A preševói befogadóközpont folyamatosan bővül, így ott már 1500 menekültet is el lehet helyezni, de az aki Preševóra jut, amint, tud folytatja az utat. Az útvonaluk mentén Adaševciben is el lehet őket helyezni, Šidnél és Principovacnál is.

Tele vannak ezek a befogadóközpontok?

Nincsenek. Eleve azokat engedjük be, akik elhagyhatják az országot.

És mi van azokkal, akik nem léphetik át az országhatárt?

Tegnap még 600-an voltak a szerb–macedón határon, várakoztak.

Egyre többen vannak, akik a határnál várakoznak. Lehet arra számítani, hogy egy másik útvonalon indulnak tovább, mondjuk Bulgárián, Románián keresztül?

Ha ezek az emberek vállalják az iszonyú körülményeket a tengeren való átkelés során, akkor számukra nem jelent akadályt egy hivatásos katona a határon, sem egy patak vagy egy folyó. Hadd ne találgassunk, hogy merre lehet megközelíteni Ausztriát, amely tulajdonképpen Németország kapuja. Ausztriában 80 fő kérhet naponta menedéket, illetve 3200-at engednek tovább Németországba. A szlovén–német határon szigorúbb az eljárás. Természetesen a horvát–szerb határon is meghatározták az ütemet. Mindenhol szigorítottak. Így Görögországban 20 ezren várakoznak, a görög–macedón határon most már több mint 3000 vannak, a macedón–szerb határon még 1000 alatt van a várakozók száma. A határkerítés ellenére naponta körülbelül 100-an próbálkoznak Magyarország felé is. Sajnos a kerítés egy ideig megelőzte a vándorlást, de nem tudja száz százalékban megállítani a migránsokat.

Az USA és Oroszország Szíria vezetőivel folytatott béketárgyalások értelmében február 27-én lép hatályba a tűzszünet. Várható-e újabb tömeges menekülthullám Európa irányába?

Szíria lakosságának fele már elmenekült, de csak egymillióan jöttek Európába, vagyis még 3-4 millió ember érkezése várható. Hozzájuk csatlakoznak még a többi ázsiai és az Afrika szívéből érkező menekültek. A tegnapi konzultációk alapján bármelyik pillanatban beindulhat egy 8–10 milliós áradat. Ezt az áradatot volna jó megelőzni.