Az állami vagyon egy részének eladására készül az orosz kormány. A pénzszerzésnek ezt a módját azért választotta, mert a költségvetési bevételek jócskán megcsappantak a kőolaj világpiaci árának jelentős csökkenése miatt.
Az energiahordozó exportjából korábban hatalmas összegek folytak be az államkincstárba. Ezenkívül az ország gazdasági teljesítményét is nagyrészt a nyers kőolaj és a földgáz külföldi értékesítése határozta meg. Az olajár másfél éve tartó mélyrepülése, az országgal szemben bevezetett külföldi szankciók, a recesszió és az olyan költséges vállalkozások mint a szíriai katonai beavatkozás, nagyon leapasztották az állam bevételeit, sőt a tartalékait is.
A probléma részleges kezelését és a hiányzó összegek egy részének pótlását szolgálná a tervezett privatizáció.
Hivatalos adatokat ugyan még nem közöltek a kiszemelt vagyonelemekről, de becslések szerint akár ezermilliárd rubel (12 milliárd euró) értékű állami vagyon kerülhet magánkézbe. Az állam több becses cég kisebb-nagyobb tulajdonrészétől válik meg. Alighanem közéjük tartozik a Rosznyefty olajcég is, amelynek állítólag 19,5 százalékát értékesítenék. A kormány arra számít, hogy egyedül ez az ügylet legalább 500 millió rubelt hoz a konyhára.
Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy az eladási listára kerülhet az állami vasúttársaság, a Basnyefty kőolajipari vállalat és a világ egyik legnagyobb gyémánttermelője, az Alrosa, amelyet 2013-ban már részben magánosítottak. Ezúttal legalább tízszázalékos állami részesedését kínálnák a befektetőknek. Vlagyimir Putyin államfő korábban lehetségesnek nevezte az Aeroflot légitársaság magánosítását is.
A feltételekről is beszélt. Eszerint az állam mindegyik cégben többségi tulajdonos marad. Az érdeklődőknek pedig piaci árat kell fizetniük a saját részért cserébe.
Az idő sürget, hiszen a költségvetés fuldoklik. Mindazonáltal a tervezett magánosítást nem akarják elkapkodni. Kormánytisztviselők szerint két évig is eltarthat a művelet.
Ez persze a befektetni szándékozóktól is függ, akiknek a többsége (egyelőre) orosz állampolgár. Elsőként Viktor Vekszelberg milliárdos oligarcha érdeklődött. Ő bányákba vásárolná be magát. Időközben a Lukoil is jelentkezett. A magánkézben lévő legnagyobb orosz olajcég a Basnyefty felkínált tulajdonrészét venné meg.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy nem tolonganak a (külföldi) vevők. Részben talán azért, mert az egykori szocialista állami tulajdont egyszer már privatizálták, meglehetősen furcsa és gyanús körülmények között. Az 1990-es években sok értékes vagyontárgy került (nevetségesen olcsón) a hatalomhoz közeli személyekhez. Az sem vonzza a pénzembereket, hogy a putyini években (vagyis 2000-től) nagyon sokan nem igazán érezték biztonságban oroszországi tulajdonukat.
Moszkvának ezért mindenkit meg kell győznie arról, hogy ezúttal másként lesz, nem fenyegeti veszély az állami cégek új résztulajdonosait (se). Putyin azonban eddig csak annyit üzent, hogy hazája nyitott a külföldi üzleti partnerek előtt.
Az európai és az amerikai befektetők valószínűleg inkább távol maradnak az orosz piactól. Elég jól ismerik ugyanis a közelmúlt kellemetlenségeit, de félnek a Nyugat (esetleges újabb) szankciói okozta bonyodalmaktól is.
