Közép- és Kelet-Európában Magyarországon elsőként, még az első Orbán-kormány idején döntöttek arról, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, melynek napját február 25-én tűzték ki. 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az idei megemlékezéssorozat már szerdán kezdetét vette, csütörtökön pedig országszerte megemlékezéseket tartottak.
Megemlékezés Kovács Béla szobránál (MTI)
A megemlékezés a fővárosi Olimpia parkban, Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt (FKGP) néhai főtitkára szobránál kezdődött. Előbb Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő a polgári kisgazdák képviseletében tartott beszédet, amelyben belső egységre szólított fel az erős Magyarország érdekében. Később ugyanott Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet. „Soha többé nem engedhetjük meg magunknak azt, ami a 20. században többször is megtörtént velünk, hogy a diktatúra átszője mindennapjainkat, és végül megszokjuk az elnyomással való együttélést” – hangoztatta.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke emléktáblát avatott az Országházban, a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak csütörtökön. Kijelentette: a kommunizmus Magyarországon nem a második világháború után kezdődött, még csak nem is 1919. március 21-én, amikor a kommunisták első alkalommal szerezték meg maguknak az államhatalmat, hanem akkor, amikor a magyar közgondolkodásba betörtek a kommunista eszmék; a felforgatás, az osztályharc és a könyörtelen terror eszméi.
„A magyar eszmetörténet mai napig fennálló adóssága annak pontos feltárása, hogy a XX. század elején a kommunista terror ideológiája kik által és miként verhetett magának fészket a magyar közgondolkodásban” – jegyezte meg.
Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet csütörtökön kezdődött kétnapos konferenciáján szólalt fel, melynek a témája a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyarok és a magyarországi németek sorsa. Rámutatott: 1943 és 1953 között születtek ítéletek, és voltak olyan törekvések, hogy az egész magyar vezető réteget, valamint azokat, akik a két világháború között talpra állították az országot, kiiktassák, elűzzék, tönkretegyék és lejárassák. A Donáth György-szobor felavatásának a megakadályozására utalva úgy vélte, a szerdán történtek jól mutatják, mennyire a mindennapokban él ez a szemléletmód a magyar valóságban, ezért ez ma is egy szellemi küzdelem.
Áder János államfő csütörtökön este Békéssámsonban mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév első eseményeként.
