2024. március 29., péntek

Árgyélus királyfi

Ősbemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház

Ősbemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház, amelynek társulata február 26-án mutatja be az Árgyélus királyfi című daljátékot, amelynek szerzői Bognár Róbert és Schlanger András, zeneszerzője Tóth Péter, a verseket pedig Várady Szabolcs írta. Az intézmény gyermekrajz-pályázatot is hirdetett az Árgyélus királyfi című előadáshoz kapcsolódóan.

A mese színhelye az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva; mondhatni jin és jang, így teljes a világ, a bűverős zordán boszorkánykirálynő, Mortadella azonban bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét és legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát, a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus ugyanakkor elfogja a főhollót, ami által megtörik a gonosz varázs, a tolvaj madár legott visszaváltozik szépséges leánnyá, olvasható az előadás ismertetőjében.
„Olyan történetet kerestünk, amiben kellő arányban keverednek a színházi alapelemek: a dráma, a líra, a komikum, amely eljuthat minden korosztályhoz. Szerintem megtaláltuk. Az Árgyélus királyfi a magyar népmesekincs egyik alapdarabja. Motívumai megtalálhatók az emberiség ősi történetei között. Látunk hasonló elemeket kínai, arab, török mesékben is. Nem véletlen az sem, hogy Vörösmarty Csongor és Tündéje is erre az alapsztorira épül. A jó és a rossz örök küzdelme, a férfivá érés problematikája, az igaz szerelemért folytatott keserves harc pedig az emberiség legrégebbi ősi, közös élményeit idézik” – idézik a színház honlapjának szerkesztői Schlanger Andrást, ám az alkotók, ahogyan azt több helyütt is hangsúlyozták, a kétrészes daljátékkal olyan darabot szerettek volna létrehozni, amely a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt élvezhető, éppen ezért – ahogyan fogalmaztak –, a zenében nincs gügyögés, ugyanakkor az elvadult kortársba sem hajlik át. „A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha. A komponáláskor egy tündérvilág lebegett a szemem előtt, így ehhez illő zenei kifejezéseket kerestem, és ha úgy éreztem, hogy egy-egy karaktert Mozart Varázsfuvolája idéz meg a legjobban, vagy ha egy másikat a blues és a népdal, akkor nem restelltem a kitaposott úton járni. Az Árgyélus királyfi meseopera, elsősorban gyerekeknek. Így tehát rövid számokból építkező dallamos, de helyenként nagyon is drámai zenét kívántam írni, mely különböző karaktereket, zenei stílusokat vonultat fel” – idézi a színház honlapja Tóth Pétert, aki a szegedma.hu portálnak nyilatkozva az alkotási folyamatról azt is elmondta, jóval szabadabban szállt a képzelete, mint egyéb esetekben. „Megpróbáltam magam beleképzelni az 5-10 éves gyermekek fejébe, sőt a kamasz gyermekeimet is odaképzelem. Igyekeztem nem túllépni azokon a kereteken, amiről már azt gondolom, hogy egy ilyen korú gyermek már nem élvezhet. Szabadabb vagyok, mert nem az jár a fejemben, mit gondol a szakma, ugyanakkor kötöttebb is vagyok, mert gyerekek igényeit kell figyelembe vennem” – hangsúlyozta Tóth Péter.
Az Árgyélus királyfi címszerepében Szélpál Szilveszter és Szondi Péter lesz látható, Tündér Ilonát pedig Gyüdi Eszter alakítja. Szaváriusz, Pomedória királya és az Öreg farka szerepében Altorjay Tamással, Mortadella, Zordánia uralkodója szerepében pedig Vajda Júliával találkozhatnak a nézők, akik az előadásban Taletovics Milánt, Laczák Boglárkát, Bocskai Istvánt, Rákai Istvánt, Tóth Pétert, Somogyvári Tímea Zitát, Dobrotka Szilviát, Horák Renátát, Börcsök Bálintot, Ördögh Józsefet, Piskolti Lászlót, Bonecz Tamást, Gyuris Imrét, Judik Patrikot, Büte Lászlót, Csóti Istvánt, Himmer Veronikát, Kocsis Juditot és Tóth Juditot is láthatja majd. Az előadás díszlete Turi Erzsébet, a jelmezei Libor Katalin, a koreográfiák pedig Varga József munkáját dicsérik, a darab rendezője pedig Schlager András. A produkcióban közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara, valamint gyermekszereplők is. Az előadást február 26-án, pénteken 14, február 27-én, szombaton 11, valamint február 28-án, vasárnap 11 és 16 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Szegedi Nemzeti Színházban, amelynek honlapján, a www.szinhaz.szeged.hu-n további részletek is olvashatók mind az előadásról, mind a további előadások időpontjairól.

A Szegedi Nemzeti Színház gyermekrajz-pályázatot is hirdetett az Árgyélus királyfi című előadáshoz kapcsolódóan. A pályázattal a szegedi és környékbeli óvodások, kisiskolások számára a színházi élmény továbbélésének lehetőségét kínálják fel az érdeklődők számára, a rajzolást kedvelő gyerekek aktivitásának felkeltésével pedig a történet mélyebb megértését, a látottak alaposabb feldolgozását szeretnék elérni. A pályázaton óvodások és alsó tagozatos általános iskolás diákok indulhatnak saját rajzaikkal, festményeikkel, illetve a műsorlapon található színező beküldésével. Két kategóriában adható be pályamunka, az egyikben a pályázóknak az előadás műsorlapjának egyik oldalán található kifestőt kell kiszínezniük és visszaküldeniük, (műsorlap az előadások előtt és alatt a Nagyszínházban, illetve jegyvásárláskor a jegyirodában kapható), a másodikban pedig olyan saját alkotást kell készíteniük, amelyek az előadás élményeire alapozva jelenítik meg a jó győzedelmes küzdelmét a rossz ellen. A rajzok, festmények legfeljebb A/3-as méretben készülhetnek, zsírkréta, színes ceruza, vízfesték, tempera, stb. felhasználásával. A pályázat kiírói kérik, hogy a pályázati anyagok lehetőleg személyesen kerüljenek beadásra, de postázhatók is a következőcímre: Szegedi Nemzeti Színház jegyirodája, 6720 Szeged, Stefánia u. 6. A pályázatok beérkezési határideje: 2016. április 10.