2024. március 28., csütörtök

Részleges válaszok a menekültválság kezelésére

Amíg nem születik meg az egységes uniós megoldás, addig a balkáni útvonal országainak szövetsége jelenthet megoldást a probléma enyhítésére

A migránsválság hatalmas fenyegetés az Európai Unióra nézve, így csakis közös fellépéssel lehet kezelni a problémát, állapították meg Bécsben a menekültválság kezelésének témájában megtartott konferencián Ausztria és a Nyugat–Balkán országainak képviselői. A konferencián Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Albánia, Montenegró, Koszovó, Macedónia és Bosznia–Hercegovina belügy-, valamint külügyminiszterei vettek részt. Ausztriát Sebastian Kurz külügyminiszter és Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter képviselték, Szerbiát pedig Nebojša Stefanović bel- és Ivica Dačić külügyminiszter.

A menekültválság kezelésének témájában megtartott bécsi konferencián Ausztria és a Nyugat–Balkán országai képviselték magukat (Fotó: Beta/AP)

A menekültválság kezelésének témájában megtartott bécsi konferencián Ausztria és a Nyugat–Balkán országai képviselték magukat (Fotó: Beta/AP)

A felek arra a megállapításra jutottak, hogy az érintett európai államoknak, illetve az Európai Uniónak mielőbb egységes álláspontot kellene kialakítaniuk, ám amíg ez nem történik meg, addig a nemzetállamok szintjén is tenni kell valamit a migránshullám megállításának érdekében. A balkáni útvonalon csakis azok az emberek haladhatnak Európa irányába, akiknek védelemre van szükségük, jutottak közös nevezőre a felek, leszögezvén: „Azt, hogy ki szorul védelemre, a balkáni útvonalon fekvő államok maguk dönthetik el.”

Ausztria tavaly 90 ezer menekültet fogadott be, idén azonban arra kényszerült, hogy nemzeti intézkedéseket foganatosítson és korlátozza az országba áramló migránsok számát, ám mivel a Nyugat–Balkán országai Ausztria partnerei, ezért Bécs nem hagyja magára barátait, emelte ki Sebastian Kurz, mondván: a cél továbbra is az egységes európai intézkedésrendszer kidolgozása, ugyanakkor emellett nemzeti és regionális szinten is kezelni kell a problémát.

Johanna Mikl-Leitner szavai szerint Ausztria egységes európai megoldás kidolgozásában érdekelt. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy a balkáni útvonalon fekvő országok szövetségként lépjenek fel, illetve működjenek együtt egymással, emelte ki Mikl-Leitner.

Nebojša Stefanović szerb belügyminisztert aggasztja a tény, hogy az EU közel egy évvel a migránsválság kezdetét követően sem dolgozott ki egységes, elvszerű mechanizmust a válság kezelésére. Stefanović a legsarkalatosabb kérdések egyike továbbra is az, hogy miként lehet megkülönböztetni a gazdasági migránsokat a menekültektől.

– Ha Ausztria és Németország nem zárják le határaikat, akkor Szerbia sem teszi ezt. Másrészről viszont Szerbia nem válhat gyűjtőközponttá. Szerbia együtt érez a háborús övezetekből menekülőkkel, tiszteletben tartja az emberi jogokat, ugyanakkor saját polgáraink érdekeire is gondolnia kell – fejtette ki Stefanović, majd bejelentette, hogy a bécsi konferencia folytatására a rendőrségi igazgatók szintjén pénteken kerül sor Belgrádban. Ezen a megbeszélésen már Görögország és Magyarország képviselői is részt vesznek. A felek az egységes fellépés lehetőségeiről kívánnak egyeztetni, valamint arról, hogy kit, mely országok állampolgárait kezelik a jövőben védelemre szoruló személyként.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter szerint a menekültválságot csakis akkor lehet hatékonyan kezelni, ha a hatóságok megpróbálják származási országaikhoz minél közelebb tartani a menekülteket.

– Görögország hatalmas teherrel és nyomással kénytelen megbirkózni. Ha a menekülteket minél közelebb tartanánk származási országaikhoz, enyhülne a Görögországot terhelő nyomás, később pedig, amikor véget érnek a fegyveres összecsapások, a menekültek gyorsabban térhetnének vissza otthonaikba és vehetnének részt országuk újjáépítésében – fogalmazott Dačić.