A csütörtök–pénteki brüsszeli csúcstalálkozó volt a központi témája hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésének. Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalásában ismertette a csúcstalálkozón született kompromisszumos megállapodást Nagy Britannia különleges uniós státusával kapcsolatban, és fölvázolta a migránsválság miatti kiélezett politikai helyzetet, amely Brüsszelben ismételten rávilágított a kötelező betelepítési kvótához ragaszkodó országok és az azt elutasító visegrádi négyek közötti, egyelőre összebékíthetetlen ellentétekre.
Orbán Viktor napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI)
Napirend előtti felszólalásában a kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor. A miniszterelnök bejelentette: a kormány szerdai ülésén alakítja ki a tervezetét arról, hogyan verje vissza a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló brüsszeli tervet.
Orbán Viktor szerint „Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz”, Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán pedig, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás.
Ennek tárgya az – folytatta –, hogy sikerül-e „legyömöszölni a közép-európai országok torkán” egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az Uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között.
A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat – mondta.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője a kormányfő szavaira reagálva szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról. Az ellenzéki politikus ezt azzal indokolta, hogy nem tartja elégségesnek Orbán Viktor szavát, mivel korábban Románia uniós csatlakozásának támogatását is a székely autonómia megteremtésétől tette függővé. Mégis, e nélkül is tag lett az ország – mutatott rá. Vona Gábor azt javasolta, módosítsák az alaptörvényt a kvótával kapcsolatos népszavazás kiírásához.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint David Cameron brit kormányfő a londoni city Európáját szeretné megteremteni, vagyis azt, hogy a city érdekeit ne korlátozzák egységes pénzügyi szabályok. Felvetette: mi a biztosíték, hogy ez nem válik precedenssé? Az ellenzéki politikus a migrációról szólva úgy fogalmazott: ugyanaz a „szerencsétlenkedés” folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van, azoknak is, akik elindították az egyedüli lépések politikáját, mert ez kizárja a közös fellépést.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a múlt heti uniós csúcs jó eredménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően. Európa határainak védelme és a schengeni megállapodás betartása reményt keltett azzal kapcsolatban, hogy a migrációs veszély csökkenni fog, de a betelepítési szándék ezt a reményt „eltüntette” – állapította meg a frakcióvezető. Harrach Péter ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: fontos nemzeti ügyekben nemzeti egységre lenne szükség, és bár ennek némi jelét látta, egészében véve hiányzott ez a szempont.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormányfő szavaira reagálva szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi jelentésekről adott hírt, holott szerinte ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig. A menekültkérdésről kijelentette: Európa valójában most azt teszi, amit az ellenzék mondott egy évvel ezelőtt. „Ön most ott tart, hogy éppen az erdélyi magyarság elé akar húzni kerítést, ez az ön megoldása”– fordult a miniszterelnök felé, megjegyezve, hogy az osztrákok, a szlovénok és a németek együtt akarnak működni.
Kósa Lajos a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: ha nem lenne Unió, nem lehetett volna a kettős állampolgárság intézményét bevezetni, ez az uniós keretrendszer nélkül Magyarország számára elérhetetlen lett volna. A kormánypárti politikus azt mondta, reméli, Tóbiás József, MSZP-elnök vissza tud emlékezni, hogy az erről rendezett népszavazáson hogyan voksolt. Szóvá tette: a kettős állampolgárságról szóló törvényt Vona Gábor, Jobbik-elnök sem szavazta meg.
A fideszes politikus szerint Schiffer András, LMP-frakcióvezető teljesen félreérti az Unió lényegét, amikor arról beszél, hogy széleskörű kivándorlásválság sújtja Magyarországot. Ha valaki az EU országaiban munkát vállal, az nem kivándorol, hanem él az Unió, az európai polgárok jogaival – szögezte le Kósa Lajos.
Orbán Viktor a frakcióvezetők felszólalásaira reagálva visszautasította a külföldi munkavállalásra vonatkozó kritikákat, rámutatva: különböző emberek különböző okokból döntenek így, és ebbéli jogukat nem helyes elvitatni. Azt kellene inkább mondani – folytatta, „nagyra becsüljük őket, hogy van bennük bátorság, elszántság meg kraft”. Megjegyezte: az érintettek lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét.
Orbán Viktor megköszönte a KDNP és a Fidesz támogató hozzászólásait, az MSZP-nek viszont azt javasolta, hogy a brit népszavazás témakörében egyeztessen az európai szocialistákkal is, akik elmondják, hogyan kell értelmezni a megállapodást. „Ők nem lesznek ilyen udvariasak a tárgyi tévedésekkel szemben, mint ahogy mi vagyunk” – mondta Tóbiás Józsefnek címezve.
A bevándorlást érintő MSZP-s felvetésekre Orbán Viktor úgy reagált: ha a szocialisták lettek volna kormányon az elmúlt másfél évben, akkor ma több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen tartózkodna Magyarországon.
A kormányfő az LMP-s Schiffer Andrásnak azt felelte: a „politikai diszlexiával” nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatot el kell olvasni, s ha azt valaki nem tudja értelmezni, akkor azon ő nem tud segíteni. Világosan rögzítették a szövegekben, hogy Szlovákia és Magyarország folyamatosan ellenzi a 160 ezres kvótát. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke is megerősítette nyilatkozatában – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor a jobbikos Vona Gábor felvetéseire reagálva közölte: a megállapodással értékelése szerint távolabb került az Európai Egyesült Államok koncepciója, ugyanakkor az új migrációs szabályozás közelebb hozza azt. Elvi okunk is van arra, hogy ne támogassuk, túl azon, hogy konkrétan káros lenne Magyarország számára – emelte ki válaszában a kormányfő.
