Az Európai Uniót sújtó migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az Unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni – áll az Európai Tanács által pénteken elfogadott zárónyilatkozatban.
A dokumentum szerint a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is igen aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba történő továbbküldésének és a koordinálatlan, egyoldalú intézkedések gyakorlatával. Gyors és összehangolt fellépésre van szükség.
A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni. Világossá teszi a dokumentum azt is, hogy a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási feltételeknek, és menedékkérelmet sem akarnak benyújtani az adott országban.
A közlemény szerint az EU–török cselekvési terv teljeskörű, gyors végrehajtása továbbra is elsődleges feladat a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok felszámolása szempontjából.
Törökország tett ugyan lépéseket az akcióterv végrehajtása érdekében, de továbbra is túl sok migráns érkezik Görögországba – állapították meg az EU állam-, illetve kormányfői. A Törökországból az Unió területére jogellenesen belépők számát csökkenteni kell, ehhez pedig a török félnek is végre kell hajtania a cselekvési tervet – húzza alá a zárónyilatkozat.
A tagállamok vezetői elkötelezettek, hogy a schengeni övezet valamennyi tagja újra maradéktalanul alkalmazza a schengeni határellenőrzés szabályait. A zárónyilatkozat megállapítja, hogy a menekültek regisztrációja és ujjlenyomatuk nyilvántartásba vétele, valamint a belépők és az úti okmányaik biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák.
A nyilatkozatban az uniós vezetők arra az álláspontra helyezkednek, hogy fel kell gyorsítani az európai határ- és parti őrség létrehozását; a politikai megállapodásnak még ebben a félévben meg kellene születnie a miniszterek tanácsában, hogy az új védelmi rendszer a lehető leghamarabb működni kezdhessen.
Huzavona a brit reformkövetelések körül
Bár a péntek hajnalba nyúló tárgyalásokon állítólag történt némi előrelépés, a főbb vitás pontokat nem sikerült rendezni, így még nem sikerült megállapodni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről. „Mint mondtam, csak akkor kötök megállapodást, ha megkapjuk, amire Nagy-Britanniának szüksége van” – közölte David Cameron brit kormányfő a brüsszeli csúcstalálkozó pénteki zárónapján.
Miután kétoldalú egyeztetéseket folytatott több tagállami vezetővel, Donald Tusk, az Európai Tanács elnökét megbízták, hogy új kompromisszumos javaslatot készítsen London reformköveteléseiről.
Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, országa készen áll a kompromisszumra annak érdekében, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig kijelentette, szerinte sikerül megállapodásra jutni a brit reformkövetelésekről.
A csúcstalálkozó pénteki zárónapjának eredetileg délelőtt 10-re tervezett plenáris ülése este kezdődött csak meg, és lapzártakor is javában tartott még.
