2024. április 24., szerda

Milliárdokat emészt fel a kampányidőszak

A politikai pártok a rendelkezésükre álló pénz 70 százalékát reklámhirdetésekre költik

A Korrupcióellenes Ügynökség legutóbbi, 2014-es évi választások után készült felmérései szerint, összehasonlítva a 2012-es választások adataival, a politikai pártok összesen 1–3 milliárd dinárt, vagyis 10–30 millió eurót költenek a kampányra. Mivel 2012-ben köztársasági, tartományi és önkormányzati választásokra is sor került, azt feltételeznénk, hogy a 2014-es választásokkor – amikor csupán előrehozott parlamenti választások voltak, illetve néhány önkormányzatban, így Belgrádban is megtartották a helyhatósági választásokat – kevesebb pénzt költöttek a politikai pártok a kampányra, de az ügynökség adatai igazolják, hogy több mint 19 százalékkal több pénzt költöttek 2014-ben, mint 2012-ben.

Idén csak 134 megfigyelő felügyeli a választásokat (Molnár Edvárd felvétele)

Idén csak 134 megfigyelő felügyeli a választásokat (Molnár Edvárd felvétele)

Minden évben egyre többe kerülnek a választások, hiszen egyre agresszívebb kampányt folytatnak a politikai pártok.

2012-ben, amikor Szerbia elnökválasztást, köztársasági és tartományi választást is tartott, valamint a legtöbb önkormányzatban is sor került a választásra, a Korrupcióellenes Ügynökség 165 megfigyelőt foglalkoztatott, akik figyelemmel kísérték a politikai pártok választási anyagát, a nyilvános rendezvényeket és a pártok hirdetéseit. Erre a tevékenységre, illetve az azt kísérő költségekre az ügynökség 38 millió dinárt kapott az állami költségvetésből – tudtuk meg az ügynökség lapunk kérdéseire eljuttatott válaszából.

– A politikai szubjektumok a választási kampány költségeiről leadott jelentésének feldolgozásából kiderül, hogy az általuk bejelentett adatok szerint a 2012-es választási kampányköltségek valamivel meghaladják a 3 milliárd dinárt, amelyből 2 milliárd dinár közpénz volt – áll az ügynökség válaszai között. Hozzátették, hogy 2014-ben, amikor rendkívüli parlamenti választásokra került sor, illetve Belgrádban, Sevojnóban, valamint Pećinciben, Negotinban, Aranđelovacon, Borban, Majdanpekben, Mionicán és Lučaniban helyhatósági választásokat tartottak, a Korrupcióellenes Ügynökség 142 megfigyelőt foglalkoztatott, akik öt kampányt kísértek figyelemmel: az előrehozott parlamenti választásokat, a Belgrádi képviselő-testületének tagjainak megválasztására kiírt választást, a sevojnói önkormányzati választásokat, a pećinci önkormányzati választásokat és a negotini önkormányzati választásokat. Az állami költségvetésből jóváhagyott 39 millió dinárból az ügynökség 21,5 millió dinárt költött el erre a tevékenységére.

– A politikai szubjektumok a 2014-ben megtartott választásokra, az ügynökségnek átadott pénzügyi jelentések szerint, 1,3 milliárd dinárt fordítottak a felvett bankhitelekkel és kölcsönökkel együtt. Ebből az összegből 843 millió dinár állami forrásokból származott – mutattak rá.

A politikai aktivitások finanszírozásáról szóló törvény szerint minden parlamenten belüli vagy tartományi, önkormányzati párt részesül bizonyos juttatásból. A törvényes rendelkezések szerint a köztársasági költségvetés 0,15 százalékát adják pártműködésre azoknak a pártoknak, amelyeknek képviselői a parlamentben vannak, a tartományi költségvetés 0,1 százalékát fordítják erre a célra, valamint az önkormányzati költségvetés szintén 0,1 százalékát. A közpénzek 30 százalékát minden parlamenti, esetleg önkormányzati képviselő-testületi párt között egyformán osztják szét, 70 százalékát pedig a megszerzett képviselőhelyekkel arányosan.

Az állami forrás mellett a pártok sok esetben bankkölcsönt vesznek fel, vagy a tagsági díjból fedezik a költségeiket. Ám a legintenzívebb politikai költekezés a kampány ideje alatt történik. A rendelkezésre álló összeg mellett sokszor visszaélnek a közjavakkal, így politikai kampánycélokra használják fel a tömeges orvosi vizsgálat lehetőségét, vagy humanitárius akciókat szerveznek kampánycéllal, és ezeket nem tüntetik fel kampányköltségként, de iskolahelyiségeket használnak kampánycélra, vagy szolgálati járművekkel intézik a választási kampánykötelezettségeket. Ezekkel kapcsolatban az ügynökség többször is figyelmeztette a politikai szubjektumokat, ám az orvosi vizsgálatokat szinte minden kampány során megszervezik.

A Korrupcióellenes Ügynökségtől megtudtuk azt is, hogy a politikai struktúrák (pártok, polgári csoportosulások, koalíciók) a rendelkezésükre álló összeg legnagyobb hányadát hirdetésekre költik. A felhasznált összeg mintegy 70 százalékát fordítják erre a célra.

– Minden politikai szubjektum, amely részt vett a választási kampányban, köteles egy meghatározott formanyomtatvány kitöltésével pénzügyi jelentést benyújtani a kampányköltségekről az ügynökséghez. Azok ellen, akik nem tesznek eleget ennek a törvényes kötelezettségeiknek, az ügynökség kérvényezi a szabálysértési eljárás elindítását – válaszolta az ügynökség. A kampányban részt vevő politikai szubjektumok csupán 81 százaléka tett eleget ennek a kötelezettségének 2014-ben.

A politikai szubjektumok ugyan kötelesek lennének a pénzügyi folyamatok könnyebb figyelemmel kísérése érdekében a kampány idejére külön bankszámlát nyitni, ezt mégsem teszik meg. Előfordul az is, hogy nem tüntetnek fel minden bevételt és kiadást, vagy nagyobb, gyakran kisebb bevételt, illetve kiadást tüntetnek fel. Így a jelentésekben felfedezett hibák alapján az ügynökség legutóbb 39 szabálysértési feljelentést tett, ezek közül két esetben született elsőfokú bírósági ítélet.

Azt még nem tudni, hogy az idén pontosan mennyi pénzt fognak fordítani a köztársasági, tartományi és helyhatósági választásokra, azt viszont igen, követve a korábbi adatokat és jelenségeket, hogy jelentősen több pénzt emészt majd fel a kampány, mint 2012-ben vagy 2014-ben.

Az, hogy az idén mennyi pénzt fordíthatnak majd a terepi megfigyelőkre, majd csak akkor derül ki, amikor kiírják a választásokat, ám a Korrupcióellenes Ügynökség már most közzétette a megfigyelők megválasztásának pályázatát. Összesen 134 megfigyelőt foglalkoztatnak majd. Hogy miért kevesebbet, mint két évvel ezelőtt? Az ügynökségben kiemelték: – A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, az ügynökség korszerűsítette a munkavégzési tevékenységet és a megfigyelők jelentéstevését, így kevesebb megfigyelőre lesz szükség – válaszolták.