A fogfehérítés

Dr. KIRÁLY Éva

2016. február 19., 16:39

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A közelmúltban több, egészségüggyel kapcsolatos honlapon olvasható volt, hogy a fogfehérítés károsítja a fogzománcot, irritálhatja a fogínyt, érzékennyé teszi a fogakat. A hatások egy része tartós, a fogzománc károsodása azonban visszafordíthatatlan. A fogfehérítő termékek esetében továbbá fennáll a túl gyakori és helytelen használat kockázata. Mi igaz ebből? Hogyan és mivel történik a fogfehérítés?

Manapság a fogorvosi gyakorlatban fogfehérítésre csakis oxidálószereket, vagyis hidrogén és karbamid peroxidot lehet használni, melyek ellenőrzöttek és minőségesek, míg a rendelőn kívül használtak a szabad kereskedelemben kaphatók, összetételük, tudományos megalapozottságuk és ellenőrzöttségük azonban kétes. Így csakis a saját felelősségére veheti és használhatja a vevő. Így vagyunk a különféle kozmetikai vagy körömápolási vállalkozókkal is,  akik újabban előszeretettel kezdik használni a szabad kereskedelemben kapható szereket, mit sem törődve a kockázatokkal. Sokszor ugyanis e gyári szerekben sokkal erősebb koncentrációjú oxidálószer van jelen, mint amit a fogorvosi gyakorlatban használunk, és ha azt íny- és orcavédelem nélkül rakják fel a fogakra, a fogakat is sérti és a szájüreget is, hogy ne beszéljünk az emésztőrendszerről. Ezért mindig meg kell válogatni, hogy hol végzünk fogfehérítést, milyen szerekkel és milyen módon. Kerüljük az olcsó, ellenőrizetlen szerek használatát.

A fogorvos a gyakorlatban kétféle fogfehérítést alkalmaz: az otthoni, kényelmesebb és lassúbb, de gyengébb fogfehérítést vagy a gyorsabb, erősebb, erőteljesebb rendelői fogfehérítést.

Leggyakrabban fogorvosi ellenőrzésnél és kivizsgálásnál ellenőrizzük a fogakat, szájüreget, megállapítva a fogak színét is. Sokszor nem egyforma színűek a fogak, és az életünk folyamán a korral változnak, elsötétülnek. A gyermekeknek sokszor szinte hófehér a tejfoguk, de mikor a fogváltás megtörténik, a maradandó fogaik szinte szabály szerint sötétebbek. Ez azért van, mert a tejfogak zománcrétege vastagabb, mint a maradandó fogaké, és a fényáteresztő képességük sem ugyanaz. Az állandó fogak színe öröklött tulajdonság, és függ az alkattól, a szem, haj és bőr színétől is. Sokszor a fehérebb bőrű és szőkébb embereknek világosabbak a fogaik. A fekete bőrűek fogai azért tűnnek sokszor világosabbnak, mert sötét a bőrük. De a fogak színe a korral  változik, sötétedik. Ez legtöbbször – hogy úgy mondjam –  fiziológiás folyamat, mivel a fogakban a pigmentek felhalmozódnak, de függ az életmódtól is, főleg a szájhigiéniától, étkezési szokásoktól és a szenvedélyektől,  mint amilyen a dohányzás vagy az alkohol-, főleg a borfogyasztás.

A legvilágosabb fogak természetesen a metszőfogak, és fokozatosan sötétednek oldalra haladva. Az első fogak közül a legsötétebbek a szemfogak, a kisőrlők egy kicsit világosabbak. A nagyőrlők rendszerint szintén sötétebbek. A fogak színét az előbb említettek mellett befolyásolják, vagyis a legtöbbször sötétítik a szuvasodás, az amalgám fogtömések, és jelentősen megsötétítik őket a foggyulladások és gyökérkezelések. Ilyenkor lassan elbarnulnak és törékennyé válnak a fogak. Fontos megemlíteni, hogy a fogorvosi fogfehérítő szerek a zománcban lévő pigmenteket fehérítik, világosítják, de nem hatolnak be a mélyebb rétegekbe, a dentinbe. Mondhatjuk úgy is, hogy az élő, vitális fogakra hatnak. A gyökérkezeltre sokszor nem, vagy csak gyengén hatnak, mivel itt az elszíneződés mélyebb. Így van ez az úgynevezett tetraciklines, szürkésbarnásan elszíneződött fogaknál is, melyeket szintén nem, vagy csak nagyon gyengén lehet kifehéríteni. A tetraciklines gyógyszereket valamikor mint hatásos antibiotoikumot előszeretettel használtak a gyermekgyógyászatban, és huzamosabb ideig is, manapság viszont már csak kontroláltan és kivételes esetekben használják gyermekeknél, mivel a fogszínező mellékhatásuk maradandó. Itt a fogelszíneződés mélyebb, így a fogfehérítés szinte hatástalan. Ugyanúgy ha valakinek fejlődési rendellenessége van a maradandó fogakon, ami szinte mindig valami kóros folyamatoktól, vírus- vagy bakteriális  fertőzéstől vagy sérülésektől, ütésektől jön létre a fogcsíra fejlődési folyamatában, rendszerint a kisgyermekkorban, akkor a hatás később jelentkezik, a maradandó fogak kinövésével válik láthatóvá, zománc- vagy dentinfejlődési rendellenességként. Ilyenkor sokszor durva, rapacsos felszínű  és foltos a fog, vagy sima, de mélyebb foltok vannak rajta. Az ilyen fogakat is nehéz kifehéríteni, elkendőzni a foltokat, mivel a probléma ritkán érinti csak a fog felszínét, mélyebben van a baj, és változott a fog szerkezete is.

Nem minden esetben sikeres

Megállapíthatjuk tehát, hogy leginkább az élő fogakat fehéríthetjük ki jól, de azokat sem egyforma intenzitással. Legkönnyebben a sárgás elszíneződéseket lehet eltávolítani, a  barnásakat és a szürkéseket, kékespirosakat már nehezebben, vagy egyáltalán nem. Fogfehérítés előtt kötelező a szuvas és gyulladt fogakat betömni, kezeltetni, és kötelező a  fogkőtisztítás, fogpolírozás. Kezeltetni kell a fogágybetegségeket, ínygyulladásokat is, mivel ilyen folyamatok érzékennyé teszik a fogat és az ínyt is, és maga a fehérítő anyag is károsan hat rájuk. Megtörténik, hogy a kezelések után érzékennyé válnak a fogak vagy az íny, és ilyenkor megvárjuk, hogy lecsillapodjanak, esetleg érzékenységcsökkentő szerek, pl. fluoroldat, vagy ecsetelés, vagy speciális érzékenységcsökkentő fogkrémek, esetleg csillapító gyógyteák használata indokolt. Csak utána folyamodhatunk fogfehérítéshez.

Mivel a fogfehérítő szerek is maró, oxidálószerek, így óvatosan, kontrolláltan kell őket felvinni a fogra, izolálva a környezetet, az ínyt és a nyálkahártyát, és a fogak külső felületére visszük fel az anyagot. Ez történik a fogorvosi rendelői fogfehérítésnél, mikor a legerősebb koncentrációjú szereket használjuk. Kb. háromszor tíz percig visszük fel az anyagot, és az eredmény általában jó. Ha nem kielégítő az eredmény, próbálkozhatunk újra, vagy otthoni fehérítést javallunk. Ilyenkor lenyomat alapján a fogtechnikus speciális átlátszó fogsínt készít, melyre a külső felületekre rakja a páciens a fogorvos által javallt koncentrációjú és milyenségű anyagot, és rajta tartja a fogakon fél órától néhány óráig, vagy egész éjjel, a koncentrációtól függően. Pár napi használat után  általában látható az eredmény. Ha nincs eredmény, akkor mélyebbek az elszíneződések, és nehezebben vagy egyáltalán nem lehet kifehéríteni a fogakat. Fontos tehát tudni, hogy a fogfehérítés nem csodaszer, és nem minden esetben sikeres. Ezt a kockázatot vállalnia kell a páciensnek.

Mellékhatások

A fogfehérítés mellékhatásai kizárólag az óvatlan, kontrollálatlan kezelés következménye. Mivel ezek maró szerek, feltétlenül védelemmel és óvatosan kell őket használni, és ritkán, mivel gyakori használatuk esetén kimarják és károsíthatják a zománcot, és tartós fogérzékenységet idézhetnek elő. A fogérzékenység normális jelenség is fogfehérítés után, de ez magától vagy az említett szerek segítségével elmúlik.

A kereskedelemben kapható szerekkel legyünk nagyon óvatosak, mivel ellenőrizetlenek, sokszor gyengébb vagy erősebb a hatásuk a kelleténél. A fogfehérítő fogkrémeknek csak fényesítő, esetleg enyhe fehérítő hatásuk van, ami esetleg megfelel a szodabikarbóna vagy a só hatásának. Itt a réklám teszi meg a hatását.

A fogfehérítés után az elért eredményt egy ideig fenn kell tartani. Ezt úgy érjük el, hogy körülbelül két hétig kerülni kell a színes ételeket, italokat, nehogy újra elszínezzék a fogat. Utána is kevesebb kávét, vörösbort, meggyet, céklát és festékanyagot tartalmazó ételeket, italokat kell fogyasztani, kerülni kell a dohányzást, ami különösen fogbarnító, feketítő hatású a kátrány miatt, így tudjuk csak az eredményt egy ideig fenntartani. Fontos még a jó szájhigiénia, a jó, puhább, sűrű sörtéjű fogkefe, fogselyem és fogköztisztító kefe használata, valamint napi kétszer háromperces fogmosás, amivel lelassítjuk a fogkő lerakódását, és a pigmentumokat lemosva azok sem tudnak beépülni a fogba. Talán ez a legfontosabb az egészben.

A szódabikarbóna használata házi szerként néha indokolt a fogápolásra is, mivel jól neutralizál, semlegesíti a szájüreg és a szervezet savasságát is, gombaölő, fertőtlenítő és enyhén fehérítő hatása lévén, jó kisebb fogfehérítésre is. Szájszag ellen, sőt bőrön a testszag ellen is hatékony.  Vannak tehát jó tulajdonságai is, csak kerülni kell huzamosabb használatát szárazon, mert durvasága folytán felsértheti a fogzománcot. Ugyanúgy a só is jó fertőtlenítő, de ha durva szemes, felkarcolhatja a fogat. Csak néha használjuk. Ugyanezért nem érdemes gyakran erősebb, dörzsölő anyagokat tartalmazó fogkrémeket használni, mint amilyenek például a dohányosoknak készült speciális fogkrémek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége