A visegrádi országok (V4) hétfői prágai csúcstalálkozóján részt vett Macedónia és Bulgária kormányfője is. Emiatt és az előzetesen meglebegtetett hírek alapján arra lehetett számítani, hogy akár a macedón–görög határ lezárásáról is döntés születhet a csúcstalálkozón, létrehozva ezzel egy úgynevezett második védelmi vonalat a menekültáradat feltartóztatására. Ezt a várakozást erősítette az is, hogy a találkozó előtt Angela Merkel német kancellár, egy nappal korábban pedig Bert Koenders, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia külügyminisztere is határozottan a macedón–görög határ esetleges lezárása ellen foglalt állást.
A határzár végül nem jött létre, de a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón a jelen lévő vezetők egybehangzóan a szigorított határvédelem mellett szálltak síkra.
A megérkező Orbán Viktort üdvözölte Bohuslav Sobotka (Fotó: MTI)
A legmarkánsabb álláspontot – amint várható is volt – Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő fogalmazta meg.
Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követő sajtóértekezleten.
„A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani” – fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot nem sikerült megállítani. „Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikából és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk” – szögezte le a kormányfő az MTI közlése alapján.
„Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre” – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak is ez volt a legfőbb témája. Kifejtette: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s „ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában” – jegyezte meg.
Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. „Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől” – mondta a magyar miniszterelnök.
A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe és Macedóniának is fel kellene ajánlani az uniós tagságot.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy az Európai Uniónak több támogatást kell adnia Bulgáriának és Macedóniának saját határvédelmi intézkedéseikhez. Mint mondta, a cseh fővárosban abban is egyetértettek, hogy végre kell hajtani az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodását, és támogatni kell Görögország erőfeszítéseit a schengeni övezet feltételeinek a betartásában.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint Európa súlyos kihívásokkal és problémákkal szembesül, amelyeket józan ésszel és közös álláspontra támaszkodva kell megoldani. Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a migránsok áradata fölött – mondta, hozzátéve, hogy azt várja: az Európai Tanácsnak legkésőbb a márciusi találkozóján hatékony intézkedéseket kell hoznia.
Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem Görögország vagy más ország ellen irányult. A migránsválság miatt Macedóniára nehezedő teher súlyosabb, mint amit bármely más uniós tagország visel – mondta.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint le kellene zárni a külső schengeni határokat és bebiztosítani, hogy a menekültek csak a legális határátkelőkön és megfelelő ellenőrzés után juthassanak az EU területére.
A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy a migrációs válságnak nincs más megoldása, mint a közös európai. A szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.
„Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést. De be kell vallanom, hogy meglehetősen kétkedő vagyok. Ezért is beszélünk B-tervről a macedón és a bolgár határ biztosítása érdekében” – mondta Robert Fico szlovák kormányfő. Később újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy Törökországnak és Görögországnak két hónapja van arra, hogy teljesítsék vállalásaikat. Ha erre nem kerül sor, a V4-ek B-terve időszerűvé válhat – tette hozzá.
A négy visegrádi ország kormányfői teljes mértékben támogatják az Európai Uniónak a külső határok hatékonyabb védelme érdekében hozott intézkedéseit, beleértve a harmadik országokkal való hatékonyabb együttműködést is. A migráció témájában elfogadott nyilatkozatukban ugyanakkor megismételték a menekültek újraelosztásának tavaly elfogadott mechanizmusát illető elutasító álláspontjukat. A cseh miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a nyilatkozatot a prágai tanácskozás mind a hat résztvevője elfogadta – számolt be az MTI.
Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, Gjorge Ivanov macedón államfő, Bohuslav Sobotka cseh, Bojko Boriszov bolgár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (Fotó: MTI)
A visegrádi kormányfők a Nagy-Britannia és az EU között tervezett megállapodást illetően közös álláspontot dolgoztak ki. Részleteket azonban nem hoztak nyilvánosságra.
A nyugati sajtóorgánumokban nagy figyelemmel kísért prágai csúcstalálkozón némiképp leegyszerűsítve úgy írtak többen is, mint Angela Merkel és Orbán Viktor migránspolitikája összeütközéséről. Kiszely Zoltán politológus szerint a visegrádi négyek világos politikai alternatívát jelenítettek meg a bevándorlás-politika kérdésében Angela Merkel német kancellárral szemben prágai tanácskozásukon, ugyanis az általuk vázolt B-terv, vagyis a külső határok védelme a betelepítési kvótával szemben egyenlő értékű a német törekvésekkel. Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt (MLP) külpolitikai szakértője keddi sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a prágai találkozón egy mérsékelt záródokumentumot fogadtak el a bevándorlás kérdésének rendezéséről, amelyik az európai törekvésekkel összhangban keres közös megoldást. Szent-Iványi István keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az ülésen nem a konfliktusok élezése, hanem közös európai megoldás keresése volt a cél. A politikus azt mondta, a hírek szerint ebben komoly szerepe volt a cseh házigazdáknak, akik „erős német nyomásra szelídítették meg” az eredeti tervezetet, de hatással voltak Angela Merkel német kancellár és Bojko Boriszov bolgár kormányfő nyilatkozatai is.
