2024. március 28., csütörtök

Elég volt a félrebeszélésből!

Végső ideje, hogy következetes politikát folytasson az agrártárca

Megengedhetetlenül alacsony az állami agrátámogatások összege, az állami földek bérbeadásáról szóló törvény pedig továbbra is ellentmondásos – mutattak rá azon a tegnap megtartott tanácskozáson, amelyen a tartományi mezőgazdasági titkár fogadta a vajdasági gazdaszervezetek képviselőit.

– Több témát is érintettünk az összejövetelen. Elsősorban a földtörvény különböző, kérdéses részeit, amelyekre mielőbb megoldást kell találnia a mezőgazdasági minisztériumnak, a nagyobb gondok elkerülése érdekében. A legégetőbb a meg nem valósított vagyon-visszaszármaztatás és az állami földek bérbeadásának összeférhetetlensége. Tehát, ha az állam valakinek bérbe adja azokat a földeket, amelyeket később a vagyon-visszajuttatás során visszaad eredeti tulajdonosának az állam, ő nem rendelkezhet felette a következő 20–30 évben, tehát addig, amíg a bérlővel tart a szerződés. Külön problémát okoznak a 2016-os évre lefaragott mezőgazdasági támogatások is, amelyek legkisebbek a régióban. A harmadik kérdés, amelyet megvitattunk, a mezőgazdasági minisztérium ígérete, hogy a földtörvénnyel kapcsolatos módosítások után egy új tervezet kidolgozására is sor kerül, amely jogi alapú védelmi mechanizmusként szolgálna a külföldi földvásárlók „ellen”, vagyis előnyben részesítené a szerbiai termelőket – nyilatkozta újságróknak az összejövetel után Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági titkár.

– Végső ideje, hogy az agrártárca következetes politikát folytasson, és hogy a kormány annyi pénzt utaljon át a mezőgazdaságnak, amennyit meghatározott. Igaz, hogy az államkasszában sohsem lesz elegendő pénz, de hiszem azt, hogy a költségvetés átütemezésével talán legalább az ígért összegeket ki tudná fizetni. Ha köztársasági szinten mégsem kerül sor a juttatások ártértékelésére, már az idén komoly veszteségekkel nézhet szembe a mezőgazdaság – mutatott rá a titkár, aki szerint a tárcának kötelessége, hogy őszinte legyen a termelőkhöz.

Ennek kapcsán tett említést Bogaroški az európai uniós előcsatlakozási alapokból lekérhető vidékfejlesztési támogatásokról is, amelyeket talán már ebben az évben lehívhatnak a termelők.

– Ezek a támogatások nem helyettesíthetik az állami pénzösszegeket. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az első években viszonylag kismértékben használják ki a gazdák az uniós lehetőséget, nálunk pedig további problémát okozhat az is, hogy a termelő csak a projektum megvalósítása után kapja meg a pénzt – mutatott rá a titkár.

Miroslav Kiš, a Megőgazdasági Termelők Társulásának elnöke megjegyezte, a földtörvényről és az agrártámogatásokról szóló törvényben is vannak kivetnivalók.

– Egyrészt a pénz sem elég, amit az állam ad, másrészt a földbérlés jövője is bizonytalan, és emiatt a termelők egzisztenciája is. A földtörvényt már lassan több mint egy hónapja elfogadták, de vele kapcsolatos kiegészítéseket és további dokumentumokat még nem fogalmaztak meg. Hiába kérjük, hogy a dolgok a lefektetett alaptörvénnyel és a különböző jogszabályokkal egyetemben működjenek, az a tapasztalatunk, hogy az állami adminisztráció nem a törvényekkel összhangban jár el, késnek a programok, miközben fogy az elirányzott pénz. A végén pedig az önkormányzatok a termelőkre hárítanak mindent, amiért késnek a kifizetések – húzta alá Miroslav Kiš.

– Úgy tűnik, hogy nincs politikai akarat arra, hogy a földbérlés a törvénnyel összhangban történjen, az állam továbbra is a külföldi befektetőket helyezi előtérbe, amely pedig a szerbiai kis- és középtermelők csődbe jutását serkenti. Eközben azok, akiket azért fizetnek, hogy a mezőgazdaság helyzetén javítsanak, nem végzik dolgukat – részletezte Kiš, és hozzátette, hogy a tavaszi munkálatok megkezdéséig tribünöket tartanak, amelyeken az érdekeltek tudomást szerezhetnek a problémákról.