Rendkívüli horderejű energetikai terv megvalósítására készül Ciprus, Görögország és Izrael. Víz alatti csőrendszert építenének, amelyen keresztül előbb Ciprusra, onnan pedig Görögországba juttatnák el a Földközi-tenger keleti medencéjében (Izrael szomszédságában) korábban felfedezett hatalmas mennyiségű földgázt. A történelminek minősített vállalkozás megváltoztathatja, de legalábbis jelentősen befolyásolhatja Európa gazdaságpolitikáját, energiaellátását.
A tervet bejelentő három ország vezetői fogadkoznak, hogy a tengerfenék alatti gázlelőhelyek kiaknázása biztosan megkezdődik. Időpontról azonban még nem beszélnek, de a minap az izraeli, a ciprusi és a görög kormányfő (Benjámin Netanjahu, Nikosz Anasztasziadesz és Alekszisz Ciprasz) teljes körű energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá.
Munka lesz bőven, hiszen földgázból is van rengeteg a (Ciprus és Izrael közötti) térségben, sőt jóval több, mint amennyire a három országnak szüksége lehet. Becslések szerint a Földközi-tenger keleti felének medencéje 10–15 ezer milliárd köbméter földgázt rejt.
Ciprus, Görögország és Izrael fontos célja az uniós piac egy jó (de elsősorban déli) részének ellátása földgázzal.
Ráadásul Nicosia a válságból kivezető reménységként tekint a közös programra. A gázeladás jól jönne a szintén súlyos gondokkal kínlódó Athénnak, és nyilván Izrael is nyerne az üzleten. Az utóbbi ország egyébként 2013 márciusában megkezdte a partjaitól nyolcvan kilométerre keletre húzódó, és hárommilliárd dolláros beruházással kiépített tenger alatti lelőhely (Támár) kiaknázását. A helyszín húsz évre biztosíthatja Izrael földgázellátását.
A térségben 2010-ben felfedeztek egy másik gázmezőt is. A Leviatánnak nevezett terület kétszer annyi földgázt rejt, mint a Támár.
Az idén várhatóan a Leviatánon is megkezdődik a kitermelés. Ha beindul a munka, Izrael akár exportálhat is földgázt, amiből a közelmúltig még maga is importra szorult.
Az izraeli és a ciprusi exportlehetőség felveti a lehetséges vevők kérdését. Az esetleges európai export iránya sem egyértelmű, és nem is végleges. Izrael már 2011-ben megállapodott a tenger alatti területi birtoklásáról és a gázkitermelésről a (görögök lakta) Ciprusi Köztársasággal. A térségbeli vizek egy részére azonban igényt tartanak a szigeten élő törökök is, akik 1974 óta külön élnek, és Ankara utasításait követik. Bár Ciprus újraegyesítéséről az utóbbi időben intenzív tárgyalások folynak, a görög–török megbékélésre és Észak-Ciprus török megszállásának befejezésére még várni kell.
A Netanjahu–Anasztasziadesz–Ciprasz-találkozón legutóbb ezért főként annak lehetőségét vizsgálták meg, hogy a földgázt előbb Ciprusra juttatnák el, majd onnan Görögországba. A ciprusi törököknek azonban ez nem tetszik, máris azt híresztelik, hogy a (helyi) görögök ki akarják rabolni őket, vagyis el vinnék azt a gázt, amely őket is megilleti. Ezért azt akarják, hogy osztozzanak a bevételen.
