A zombori Gazdasági Bíróság január 14-én kelt végzésével elrendelte a Dunatáj Lapkiadó Intézmény fölszámolását. A fölszámolást az intézmény alapítója, a Magyar Polgári Kaszinó kezdeményezte tavaly december 29-én. A Dunatáj hetilap utolsó száma december 15-én jelent meg, amelyben a szerkesztőség elbúcsúzott az olvasóktól. A Lapkiadó iránti követeléseiket három hónapon belül adhatják át a hitelezők Molnár Márta fölszámolási biztosnak.
A zombori hetilap megszűnése már 2015 elején nyilvánvaló volt, az önkormányzati támogatás a tervezett költségek felét se födte, az alkalmazottak négy hónapon keresztül nem kaptak fizetést. Végül ketten maradtak a szerkesztőségben, akik az újságírás és szerkesztés mellett a műszaki szerkesztést, tördelést és a lapterjesztést is vállalták, de két ember valóban kevés egy hetilaphoz, ráadásul egyikőjük a lapkiadó igazgatói munkakörét is ellátta. Ráadásul módosult a társfinanszírozás pályázati rendszere, a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatásra nemcsak a helyi médiumok pályázhatnak, hanem bárhonnan jelentkezhetnek, aminek a következményei már a legutóbbi pályázati körben megmutatkoztak. Miként F. Cirkl Zsuzsa, a lapkiadó intézmény utolsó, immár elbocsátott igazgatónője elmondta, a krónikus pénzhiány miatt képtelen volt új munkatársakat szerezni, s a bajt csak tetézte, hogy akik kalandvágyból, vagy abbéli meggyőződésükből, hogy a zsurnaliszta élete csupa öröm, belekóstoltak a szerkesztőségi munkába, szembesülve a feladatokkal és kötelezettségekkel, hamarosan kereket oldottak.
A Magyar Polgári Kaszinó maga is anyagi gondokkal küszködik, képtelen üzemeltetni a Lapkiadót, aminek akkor is vannak költségei, ha nem csinál semmit, ezért döntött a vezetőség az intézmény fölszámolásáról. A Dunatáj hetilap alapítói jogát viszont megtartotta arra az esetre, hogy ha sikerül pályázati támogatást szerezni, akkor bár havi rendszerességgel megjelenjék, persze, ha lesz hozzá munkatárs is. A Dunatáj fönnállása alatt 1993 és 1999 között nem jelent meg, amit a Kaszinó egy havilap kiadásával igyekezett pótolni. A Zombor és Környéke magazint is F. Cirkl Zsuzsa szerkesztette.
A Dunatáj első lapszáma Polyvás József szerkesztése alatt a Magyar Szó mellékleteként látott napvilágot 1970. február negyedikén. Fénykorában, Tóth László szerkesztésében, aki 1973-ban vette át a lapot, Nyugat-Bácska, Baranya és Szlavónia heti lapmellékleteként nyolc oldalon jelent meg. Az anyalap 1992-ben lemondott regionális mellékleteiről, így a Dunatáj a következő esztendőben megszűnt.
A zombori helyi önkormányzatban a VMDK képviselői hosszas politikai csatározás révén elérték, hogy a lap, immár nem körzeti, hanem városi jelleggel 1999. március 17-étől újra megjelenhessen. Alapítója Zombor község képviselő-testülete, főszerkesztője Virág István, aki nyugdíjaztatásáig, 2012-ig vezette a lapot, amelyet a kötelező médiaprivatizáció elől egérutat lelve átvitt a Magyar Polgári Kaszinóban létrehozott Dunatáj Lapkiadó Intézethez, s ezzel évekre meghosszabbította a lap fönnmaradását.
F. Cirkl Zsuzsa 2012-től látta el az intézmény igazgatói és a lap főszerkesztői feladatait.
A Dunatáj ma lenne 46 esztendős.
Herceg János akadémikus, akárcsak Milenko Beljanski-Pipac legendás publicista már az első lapszámától kezdve munkatársa volt, szerzői közt tarthatta számon dr. Üveges Zoltán szívgyógyászt, dr. Silling István néprajzkutatót, Brankov Mária zene- és képzőművészet kritikust, Pogány Margit helytörténészt, Csörgits József költőt, Virág István levéltárost, Maros István és Dukát József sportszakértőket. Hosszasan sorolhatnám azokat, akik valamit hozzátettek a Dunatáj történetéhez, a tudósítókat, azokat, akik ott bábáskodtak az élőújságok, labdarúgókupák, halfőző bajnokságok, újságíró tanfolyamok körül, a laptanács tagjairól se lenne szabad megfeledkezni. Ehhez viszont meg kellene írni az újság monográfiáját. Örömmel mondhatom, hogy ehhez F. Cirkl Zsuzsa és csapata megteremtette az alapot, ugyanis digitalizálták az újságot az első lapszámtól az utolsóig.
Végül csupán a törzsgárda tagjainak nevét szeretném emlékezetünkbe idézni, akiktől Zomborban el lehetett sajátítani az újságírás fortélyait: Hajnal Árpád, Kővári Árpád, Pribilla Mátyás, Tóth László, Zámbó Illés, Vlah János, Friedrich Anna... Meg sokan mások. Így Ivsić Ilonka szerkesztőségi titkár, Dautbegovics Zoltán tudósító és lapterjesztő, Drobina Ferenc tudósító, és egy sereg támogatót is említeni kellene, akik közösségi helyként élték meg a Dunatáj szerkesztőségi szobáját, hozták a híreket, heves sakkcsatákat játszottak, egyengették a lap jövőjét.
Ami jelenleg, akár ideiglenesen is, a Zombori Rádióval egyetemben lezárult. Meg nem élt születésnapján nem mondhatunk egyebet, mint hogy a zombori magyarság létének egyik legfontosabb bástyája veszett el a tájékoztatást illetően.
