Ugyan szakértők úgy vélik, egyelőre túl korai lenne a jelenlegi zikajárványról kijelenteni ezt, de a hasonló járványok történetében jelentős szerepet játszottak az időjárás mellett a gazdasági tényezők, az utazás, a légkondicionálás és a szúnyogirtás. Az El Nino hatásával is számolni kell.
Bill Reisen, a davisi Kaliforniai Egyetem rovarkutatója szerint ha emelkedik a hőmérséklet, az Aedes aegypti, vagyis az egyiptomi csípőszúnyog egyedei gyakrabban táplálkoznak, tehát nagyobb eséllyel kapják el a vírust, mely a meleg miatt gyorsabban szaporodik, így a szúnyogok életük korábbi szakaszában kezdik terjeszteni azt.
A jelenlegi zikajárvány kitörésének hőmérsékleti és aszálygócpontjai is vannak: a zikavírus sújtotta régió legnagyobb városában, Recifében a mérések kezdete óta a 2015-ös ősz volt a legforróbb, körülbelül 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az átlagos fölé a NASA adatai alapján.
A brazil meteorológiai szolgálat szerint Pernambuco államban 1998 óta a legmelegebb év a tavalyi volt. Globálisan is 2015 bizonyult a legforróbbnak a mérések kezdete óta. Mivel a zikalázat sokkal kevésbé vizsgálták eddig, mint más, szúnyog terjesztette kórokat, ezért a kutatók az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett más betegségekről, a dengue- és a chikungunyalázról szóló kutatásokhoz fordulnak. A denguelázat évente nagyjából 400 millió ember kapja el, egymillió állapota olyan súlyos, hogy kórházi ápolásra szorulnak.
A zikavírus miatt hétfőn globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ugyanis október óta sok ezer mikrokefáliás, azaz kórosan kisfejű csecsemő született Brazíliában, bár egyértelmű bizonyítékot még nem találtak a kórokozó és a kisfejűség összefüggésére. A zikavírus ellen nincs védőoltás.
Tom Scott, a davisi Kaliforniai Egyetem közegészségügyi és rovartanprofesszora elmondta, hogy a szúnyogok nem élnek sokáig, átlagosan mintegy 10-12 napig. Melegebb időben a vírus gyorsabban fejlődik a rovar szervezetében, a szúnyognak így több ideje van a kórokozó terjesztésére. Melegben a szúnyog éhesebb is, többször csíp, így több embert tud megfertőzni, és a meleg általában is növeli a szúnyogok számát - jelentette ki Scott és Reisen.
Az időjárás mellett Jonathan Patz, a Wisconsini Egyetem egészségügyi intézetének igazgatója a gazdasági tényezőre is felhívta a figyelmet. Az El Nino általában szárazságot okoz Brazília északkeleti részén, 2015-ben is így történt. Aszály idején a fejletlenebb régiókban jól megél a csípőszúnyog, mert ilyenkor a szegényebb háztartások kültéri tartályokban tárolják a vizet.
