A világon van egy ország, ahol a jólétet nem bruttó hazai termékben (gross domestic product-GDP), hanem bruttó nemzeti boldogságban (gross national happiness-GNH) mérik, a boldogságra való jogot az alkotmány egyik szakasza is előírja, a kormánynak van boldogságügyi minisztériuma, a lakosságot pedig a népszámlálások alkalmával arról is megkérdezik, hogy boldogok-e. És nem, nem április elsejei tréfáról van szó. Az Ázsia délkeleti részén fekvő Bhutánban, a világ egyik legelzártabbnak tekintett országában, valóban alkotmány garantálja a boldogságra való jogot minden egyes polgár számára.
A tavalyi népszámlálás alkalmával a lakosság 35 százaléka különösen boldognak vallotta magát, 47,9 százalékuk boldognak, 8,8 százalékuk pedig boldogtalannak.
A kutatók fantáziáját persze igencsak megmozgatja, hogy vajon mi lehet a bhutániak boldogságának a titka. Az országot a világ többi államához viszonyítva sokkal kevésbé terhelik az éhezéshez, vagy a bűnözéshez hasonló globális problémák. Komolyabb, pusztító háború sem zajlott soha az országban. A bhutániak legtöbbje elégedett azzal, amije van, nem megszállottjai a technológiai vívmányoknak és konokul őrzik szokásaikat, illetve kulturális örökségüket.
