Az osztrák külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban téves útnak nevezte a menekültek meghívásának politikáját és azt az elképzelést is, hogy be lehet fogadni minden migránst. A miniszter közvetve Angela Merkel német kancellár politikájára utalt.
Sebastian Kurz tárcavezető szerint „reális” a kormány által a hét végén meghatározott 50 ezer fő 2019-ig történő kitoloncolásáról szóló intézkedés. Sok Ausztriába érkező menekült az országban marad, ezért meg kell szüntetni az emberek áradatát – mondta Kurz az Österreich című osztrák napilap hétfői számában. Úgy fogalmazott, hogy be kell tartani az Ausztriába érkező menekültek számának felső határát, hiszen minden más megoldás túlterhelné az országot. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az Egyesült Államokban tízezer, Szlovéniában ezer, míg Ausztriában 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Ezt még egyszer egészen biztosan nem bírja el az ország – jelentette ki.
Az osztrák belügyminisztérium hét végi közlése szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Múlt héten arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.
Januárban ugyanis mindössze 330, előző év novemberében 290 menekült tért vissza Ausztriából a hazájába, főleg iraki, iráni és afganisztáni emberek.
NŐ A MIGRÁNSOKTÓL VALÓ FÉLELEM SZLOVÉNIÁBAN
Tavaly mintegy 5100-an utaztak haza önként Ausztriából, 3300 embert pedig kitoloncoltak. A korábbi években havonta fele ennyi menekült hagyta el az országot – közölte az osztrák közszolgálati rádió (Ö1) hétfőn. A szakértők szerint ennek két oka van: egyrészt az emberek nem számoltak azzal, hogy nagy, egyterű sátrakban kapnak szállást, másrészt nagyon hosszú ideig tart a menekültkérelmük elbírálása. Gyakran amiatt is hazatérnek, mert hozzátartozójuk otthon megbetegszik vagy valakinek a halálhírét kapják.
Migránsok a macedón határon (Fotó: Beta/AP)
Az Ö1 tájékoztatása szerint előfordul, hogy a családtagokat Törökországban vagy Libanonban hagyják, ott azonban nehezek az életkörülmények. A visszatéréskor jelenleg legfeljebb 370 euró egyszeri segélyt kapnak a menekültek az osztrák államtól. Egyedi elbírálás alapján, átlagban 50 és 100 euró közötti összegben részesülnek.
Nő a migránsoktól való félelem Szlovéniában: egyre kevesebben vannak azok, akik szívesen látják a bevándorlókat, vagy nem lenne kifogásuk befogadásuk ellen közvetlen környezetükben – derült ki a Delo című ljubljanai napilap hétfői számában megjelent friss felmérésből.
A megkérdezettek 54 százaléka szerint a migránsok nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, 32 százalékuk ugyanakkor az ellenkezőjét gondolja. Hasonló felmérést készített a Delo tavaly ősszel. Azok száma, akik szerint a migránsok veszélyeztethetik személyes biztonságukat, akkor minimális volt. A menekültáradatot a legtöbb szlovén úgy élte meg, mint egyfajta segítségnyújtást bajba jutott embertársaiknak.
A szlovénok migránsokkal kapcsolatos viszonya a párizsi terrorcselekmények után változott meg, továbbá amiatt, hogy az Európai Unió még mindig nem talált átfogó megoldást a migrációs válság kezelésére.
A félelmet fokozta az is, hogy a kormány kijelentette: Szlovénia nem lesz gyűjtőközpont, ahol a migránsok feltorlódhatnak. Ezenkívül egy tavaszra várható még nagyobb migránshullámról beszélt. Egyúttal az ellenzék is komoly nyomást gyakorolt a kormányra, a határok lezárását követelte, ellenkező esetben szerinte Szlovéniát kizárhatják a schengeni övezetből.
A visegrádi országokkal ellentétben Ljubljana 2015-ben feltételekkel ugyan, de vállalta, hogy a kötelező kvóta keretében az unió Olaszországból és Görögországból áttelepítsen menekülteket Szlovéniába, ettől a tervétől azonban utóbb elállt. A szlovén kormány a migrációs válság kezdetén azt is kijelentette, hogy szükség esetén az országban tud tartani kilencezer bevándorlót. Ugyanakkor az elmúlt hetekben több járásban és városban is tüntettek az ellen, hogy befogadóközpontok vagy menekülttáborok épüljenek településeiken. A megkérdezettek 53 százaléka nem akarja, hogy közvetlen közelében menedékkérőket befogadó központ épüljön, migránsokat is csak minden ötödik ember akar látni közvetlen környezetében. A megkérdezettek 71 százaléka azt gondolja, hogy az EU rosszul kezeli a migránsválságot. 41 százalékuk a felelősséget is Brüsszelre és a nagy tagországokra hárítja.
Az iszlámellenes hangulat erősödését jelzi a Tanjug által közölt hír, miszerint ismét disznófejeket és disznóvért helyeztek el vasárnap éjjel ismeretlenek a Ljubljanában épülő iszlám kulturális központ mellett, ahol az ország első mecsete is épül – közölte tegnap a szlovén sajtó. A hatóságok ismeretlen tettesek ellen indítottak nyomozást, erőszakra való felbujtásnak minősülő vallási gyűlöletkeltéssel szemben, ami két év börtönnel sújtható Szlovéniában. Korábban január 13-án is ugyanezt tették, az elkövetőknek a rendőrség még nem akadt a nyomára. A szlovén fővárosban elkezdődött, a részben Katar által finanszírozott iszlám kulturális központ építési munkálatai a tervek szerint 2017-ben fejeződnek be, és 35 millió euróba kerülnek.
Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta 432 365 illegális bevándorlót regisztráltak. Januárban összesen 63 501 migráns lépte át a horvát–szlovén határt, ami átlagosan több mint napi kétezer bevándorlót jelent a téli időszakban is.
A Tanjug közlése szerint tegnap a görög hajóskapitányok sztrájkja miatt Macedóniában mindössze egy Afganisztánból jött férfinak és egy nőnek adtak ki 72 órás tartózkodási engedélyt. A macedón hatóságok értesülései szerint azonban tegnap Szaloniki felől már hatezer migráns indult útnak Gyevgyelija felé, a sztrájknak ugyanis vége.
