Szerbia külpolitikai kapcsolatainak fejlődését, valamint gazdasági fejlődést is várnak attól a három törvénytervezettől, amely a parlament második rendkívüli ülésének napirendjén van, és amely a nemzetközi egyezményekhez igazítja Szerbia jogrendjét.
A parlamenti képviselők tegnap általános vitát folytattak a nemzetközi biztonsági intézkedésekről szóló törvényjavaslat, továbbá az önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről szóló európai keretegyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezet, valamint a diplomata-, különleges, valamint a szolgálati útlevelek használói vízumkötelezettségének eltörléséről – Szerbia és Libán közötti megállapodás megerősítéséről – szóló törvénytervezet kapcsán.
Ivica Dačić külügyminiszter a három törvényjavaslat előterjesztésében kiemelte, ezek a törvényjavaslatok megerősítik az ország nemzetközi feladatai iránti elkötelezettségét. Elmondta, ezzel az ország eleget tesz az EU-csatlakozási tárgyalások 31. fejezetének, amely Szerbia külpolitikai és védelmi politikájáról szól. Mint hozzáfűzte, a napirenden szereplő törvénytervezetek szabályozzák a fegyverkereskedelmet, számos, szerbiai, illetve az Egyesült Nemzetek tagállamainak biztonsági és védelmi intézkedést is.
A felszólaló képviselők a biztonsági intézkedésekről szóló törvénytől a fegyveripar fejlődését, az önkormányzatok és közigazgatási egységek határon átnyúló együttműködéséről szóló európai keretegyezmény ratifikálásától pedig a régiók fejlődését várják.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője is felszólalásában ennek a törvénynek a jelentőségét részletezte. Mint kiemelte, ezek után az önkormányzati és a közigazgatási egységek határon átnyúló társulásaiban a szerbiai önkormányzatok is egyenrangú tagként vehetnek majd részt.
Pásztor: A VMSZ a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződésének egyik pontja teljesül ezzel (Ótos András felvétele)
– Ennek a nemzetközi egyezménynek a megerősítésével a madridi egyezmény Szerbia jogrendjének részévé válik. Az egyezmény az eurorégiókról, a regionális együttműködésről szól, a különböző országokhoz tartozó önkormányzatok, tartományok, vagy pedig régiók gazdasági és egyéb, más típusú együttműködéséről – emelte ki lapunknak Pásztor Bálint. Hozzátette, az egyezmény kapcsán fontos megemlíteni az Európai Területi Társulásokat, az úgynevezett EGTC-ket, amelyek az Európai Unió jogintézményeit is: – Olyan jogintézményről van szó, amelyek megalapításában az Európai Unión kívüli országok is részt vehetnek. Az Európai Területi Társulás az Európai Unió első olyan jogi eszköze, amely keretet nyújt az európai önkormányzatok és területek együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A madridi egyezmény pedig megteremti a jogi keretet arra, hogy Szerbia a jövőben ilyen EGTC-k megalakításában, illetve a munkájában részt vehessen. Az Európai Területi Társulások fontos ügyekkel foglalkoznak, mint például a gazdasági, a kulturális, a környezetvédelem területén történő együttműködés, a különböző természeti katasztrófák és egyéb rendkívüli helyzetek közös elhárítása, közös pályázás mindezekre a célokra, különböző uniós támogatásokra, forrásokra – hangsúlyozta.
Pásztor Bálint elmondta, hogy az elmúlt években jogi keret hiányában a szerbiai önkormányzatok nem vehettek részt azokban a társulásokban, amelyekben szerettek volna.
– Mivel Szerbia ezt a madridi egyezményt a múltban nem ratifikálta, nem voltak adottak azok a jogi feltételek, amelyek lehetővé tették volna, hogy EGTC-létrehozatalban a mi önkormányzataink teljes jogú tagként vegyenek részt. Ez a helyzet állt fenn a Banat-Triplex Confinium EGTC esetében is, amely mórahalmi székhellyel alakult 2009-ben magyarországi, romániai és vajdasági önkormányzatok részvételével. Nyolc észak-bácskai, észak-bánáti önkormányzat volt bekapcsolva, de mivel az illetékes minisztériumok 2009-ben nem hagyták jóvá az önkormányzatainknak, hogy ebben az EGTC-ben részt vegyenek, arra hivatkozva, hogy nem adottak ehhez a jogi feltételek, így az önkormányzataink csak megfigyelő státuszban tudnak részt venni ennek a társulásnak a munkájában. A madridi egyezmény ratifikálásával megteremtődnek a jogi feltételei annak, hogy a mi önkormányzataink ebben az EGTC-ben is, és a jövőben alakítandó EGTC-ben esetében is, teljes jogú tagsággal rendelkezhessenek. A madridi egyezményből kifolyólag minden egyes területi együttműködést a szerbiai kormánynak kell majd jóváhagynia, de minden bizonnyal ez meg fog történni – fűzte hozzá a parlamenti képviselő. – A VMSZ a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződésének egyik pontja teljesül ezzel, mégpedig Szerbia megteremti a jogi keretet ahhoz, hogy a szerbiai székhelyű jogi alanyok is részt vehessenek az európai területi társulások megalapításában és működésében, ami a madridi egyezmény ratifikálásával megtörténik – mondta.
A parlament tegnap délután a napirenden szereplő sporttörvény tervezetéről folytatta az általános vitát. Vanja Udovičić ifjúsági és sportminiszter elmondta, a közjó érdekében szükség van a teljes sportrendszer korszerűsítésére, illetve a sport finanszírozásának a rendezésére is. Hozzátette, a törvénynek követnie kell a sportban elért sikereket. Véleménye szerint bár a sportklubok állami támogatása jól működik, de ahhoz, hogy a kisebb sportklubok is jól tudjanak működni, az önkormányzatokban külön szabályzatokkal kell szabályozni a sport finanszírozását.
A parlamenti képviselők a sporttörvényről a vitát ma folytatják.
