Az EU-tagországok egyre többet játszanak azzal a gondolattal, hogy kivonják a készpénzt a forgalomból. Svédország lehet az első, amely a gyakorlatban is megpróbálkozik ezzel. Mi a helyzet Szerbiában?
Az új technológiáknak köszönhetően Nyugaton egyre többen használják mobiltelefonjaikat, bankkártyájukat vagy számítógépeiket anyagi ügyeik lebonyolítására, vásárlásra.
Érdemes emiatt foglalkozni kérdéssel: vajon ez a trend Szerbiában is meghonosodik?
Lapunk már cikkezett arról, hogy az említett skandináv országban szinte alig használnak készpénzt.
A The New York Times riportja szerint az egyetemisták szinte alig használnak készpénzt, de még a hajléktalan utcai kereskedők is mobil kártyaolvasókkal rendelkeznek Svédországban. Számos bank már egyáltalán nem fogad el és nem ad ki készpénzt az országban. Ebben a lehetőségben azonban többen is potenciális veszélyt látnak: a fogyasztóvédelmi szervezetek és más kritikusok a magánszférára megsértését, a biztonsági kockázatok fokozódását és az idősek, menekültek marginalizálódásának veszélyét látják a digitalizációban. Sokan attól tartanak, hogy a digitalizáció a fiatalokat felelőtlen hitelfelvételre ösztönzi.
A szerbiai szakértők több pró és kontra érvet is felhoztak a témában, viszont abban egyetértenek, hogy nálunk még jó ideig várat magára a készpénz vissavonása.
Bár Szerbiában több bank is kínál elektronikus ügyintézési lehetőségeket, nagyon sokan még mindig kígyózó sorokban állnak a pénzintézetek tolóablakai előtt. Emellett többen érzik nagyobb biztonságban a pénzüket saját zsebükben, mint a bankban.
– Szerbiában a készpénz még jó ideig forgalomban marad – nyilatkozta Ljubomir Madžar gazdasági szakértő.
– Mindennek megvan a maga előnye. Elektronikus úton sokkal nehezebb törvénytelen tranzakciókat lebonyolítani, hiszen azok az ügyletek mind követhetők, ebből a szempontból kedvezőek az állam és a bankok számára is. Olcsóbb is, hiszen nem igényel papírmunkát – magyarázta a közgazdász, majd folytatta:
– A polgárok időt spórolhatnak meg, hiszen otthonról vagy a munkahelyükről is intézhetik pénzügyeiket. Ugyanez hátrány is lehet, hiszen sokan nem értenek igazán a számítógépkezeléshez, és ez problémákat okozhat.
Madžar szerint egy ilyen rendszer bevezetéséről elsősorban a polgároknak kéne dönteniük, nem pedig a központi bankoknak, hiszen az applikációkon és programokon keresztüli pénzrendezéssel szinte az összes polgárt követhetik.
Azzal, hogy valaki elektronikus úton rendelt-e vagy kártyával fizetett, az állam szinte minden információt kideríthet az egyénről, azt is, hogy mit olvas, miért fizetett kórházi kezelést, kivel találkozott és mikor...
Eddig úgy tűnik, hogy az állam jóakaratán múlik minden. Többek szerint azonban ez a rendszer lenne a szürkegazdaság felszámolásának egyik leghatékonyabb módja.
