Kerítésépítés idején

Helyzetkép a topolyai buszállomásról

Benedek Miklós

2016. január 29., 12:26

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Migránskerítés – ezzel a névvel illette a Topolyán középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok egy csoportja a városi autóbuszállomáson rövid idő alatt felhúzott akadályt, amelyről bizony már az első pillanatban lerítt, hogy nem sok jót jelent.

Az elkészült a kerítés a topolyai buszállomáson (Benedek Miklós)

Az elkészült a kerítés a topolyai buszállomáson (Benedek Miklós)

És valóban, ahogy közeledtek a munkálatok befejezéséhez, egyre nyilvánvalóbb volt, hogy itt valakinek fizetnie kell. Lapunk hasábjain már többször foglalkoztam a tömegközlekedéssel, annak minőségével, illetve annak hiányával, de újra és újra visszatérek rá, hisz a szolgáltatók, társaságok újabb és újabb akadályokat görgetnek a potenciális utasok elé. A mobilitás korszakát éljük, amikor mindenki szabadon utazhat ilyen-olyan célból, megfontolásból településről településre, országról országra, sőt kontinensről kontinensre, viszont az úgynevezett kisember bizony minden dinárt számon tart, és ha bizonyos szolgáltatásért akár csak tíz dinárral is többet kell fizetnie, mint azt korábban elképzelte, már kétszer meggondolja, hogy neki vágjon-e még annak a húsz kilométernek is, ami mondjuk elviszi a szüleihez, nagyszüleihez. Visszatérve a topolyai kerítésre, megpróbáltunk utánajárni a dolognak, hogy informálni tudjuk olvasóinknak. Hosszas huzavona után a Bečejprevoz egyik illetékese elmondta, hogy cégük 2015 júliusában vette át az autóbuszállomást és a város szélén található szerelőműhelyt. Az épületek igen rossz állapotban voltak, ezért komolyabb beruházásokra volt szükség azok renoválására. A kiadások enyhítése érdekében döntöttek úgy, hogy peronjegyet fizettetnek meg az utasokkal, és ez ugye csak kerítéssel lehetséges, mert ugye a kiskapuk... A dologgal valójában semmi gond, hisz egy általános gyakorlatról van szó, minden környező nagyobb település állomásán találkozhattunk vele, viszont az utóbbi időben megszokhattuk, hogy itt Topolyán ugyanannyiért vesszük meg a menetjegyünket az állomáson, mint mondjuk a buszban. Hogy pontosak legyünk ez az összeg az ötven kilométer alatti távolságokra harminc, míg ötven kilométer fölött ötven dinárt tesz ki, emellett lehetőségünk van havibérletet is kiváltani, ami kétszáz dinárt tesz ki. Aki az újítást követően először jár az állomáson, az készüljön fel, hogy a peronra való kijutás sem egyszerű, a gyalogosközlekedés logisztikáját még gyakorolni kell, hisz nem egyszerű megtalálni a bejáratot, és az ajtón be-ajtón ki forgolódás sem olyan egyértelmű első pillantásra. Persze pozitív hozománya is van a dolognak, hisz új munkahely jött ezáltal létre, ugyanis a jegyeket valakinek ellenőriznie kell.

Vesszőparipám, de ezúttal sem tudom megállni, hogy ne hozzam szóba a kelet-nyugat közlekedést, amely hétvégén egyenlő a nullával, és nem csak képletesen. De talán, ha majd a peronjegyekből elkezd ömleni a pénz, talán egy Topolya-Zenta járatra is lesz keret...


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége