Semjén Zsolt: Növelni kell a külhoni magyar munkavállalók és munkáltatók számát is (Ótos András felvétele)
A magyar állam 750 millió forintot költ el a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program keretében a határon túli magyar vállalkozók támogatására, ebből az összegből 525 milliót pályázatok céljaira fordítanak, a további összegeket mentori, szaktanácsadási programok, rendezvények szervezésére költik – hangzott el az éves program nyitókonferenciáján Budapesten, melyet a Magyarság Házában tartottak meg. A rendezvényen 187 külhoni fiatal vállalkozó vett részt, köztük Vajdaságiak is, tömegesen.
– Ahhoz, hogy a nemzet meg tudjon maradni, három alapvető feltételre van szükség. Egyrészt az anyaországtól kapott kulturális és oktatási támogatásra, mely néhány éve már kiterjed az óvodásoktól kezdve egészen a felsőoktatási intézmények hallgatóira. Fontos volt a nemzet közjogi egyesítése, az állampolgárság megadása. Ahhoz viszont, hogy valaki a szülőföldjén tudjon maradni, megfelelő anyagi háttérre is szükség van – hangsúlyozta megnyitó beszédében Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Aláírták a külhoni magyar fiatal vállalkozók évéről szóló elvi megállapodást (Ótos András felvétele)
Kifejtette, hogy az eddigiekben megtartották a kisiskolásoknak, a felsősöknek és a szakképzésnek az évét, s elérkezett az idő, hogy a vállalkozókra is gondoljanak. A Délvidék esetében azt az 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési támogatást emelte ki, mely hitelkeretet és vissza nem térítendő összegeket is tartalmaz, s egyaránt segít a vajdasági magyaroknak és a többi itt élő nemzetiségnek, valamint a magyar gazdaságnak, mely új lehetőségekkel gazdagodhat, új térségeket kapcsolhat saját üzleti vérkeringésébe. Oda kell befektetni, ahol egy forint másik és harmadik forintot is megmozgat, ez a 750 millió forint, vagy a délvidékiek számára jóváhagyott 50 milliárd forint pedig bizonyára „számos további forintot” hoz majd mozgásba, értékelte Semjén. Az éves program stratégiai célkitűzései: növelni a külhoni munkavállalók és munkáltatók, vállalkozók számát, több vagyont összpontosítani a magyar kezekben, tette hozzá.
Semjén megnyitó beszédét követően a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői ellátták kézjegyeikkel a külhoni magyar fiatal vállalkozók évéről szóló elvi megállapodást is.
Potápi Árpád János: A fogyatkozás megállítása elsődleges cél (Ótos András felvétele)
FOGYATKOZÁS HELYETT GYARAPODÁS
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az előttünk álló legfontosabb feladatnak nevezte a nemzet fogyatkozásának megállítását, ennek a folyamatnak a visszafordítását. Mint mondta, mindez úgy érhető el, ha minél több magyar gyerek jár magyar tannyelvű oktatási intézménybe, ha a gyerekekre és fiatalokra összpontosítva építkezik tovább a nemzet. Az idei programról szólva annak kulcsfontosságú elemeiként említette a vállalkozói képességek fejlesztésére irányuló lépéseket, a tanácsadásokat és a vissza nem térítendő támogatásokat is. Adatbázisokat alakítottak ki, melyeket a program révén továbbfejlesztenek, rendezvényeket tartanak és támogatják az arra érdemes vállalkozói ötleteket. A program keretében 40 év alatti külhoni magyar vállalkozókat szólítanak meg, segítenek a képzésben, üzleti kapcsolatteremtésben is, magyarán teljes szolgáltatást várhatnak a fiatalok.
A VÁLLALKOZÁS MINT ÉLETPÁLYA
A vállalkozások versenyképessége voltaképpen az ország versenyképességét jelenti – fogalmazott Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár. Az innovációk támogatására, a vállalkozásnak mint lehetséges életpályának a szavatolására fektette beszédében a hangsúlyt. A vállalkozáskezdés támogatása mellett a GINOP program keretében a fiataloknak üzletük bővítéséhez kapott vissza nem térítendő összegek megpályázására is lehetőségük lesz, a további finanszírozás az első, úgynevezett „kritikus éveket” követően a hitelnek, a garanciának és a tőkének a szavatolására ügyel majd. A legtöbbször ugyanis azzal a gonddal találják szemben magukat a fiatal üzletemberek, hogy bár vállalkozásuk hitelképes, nem számít bankképesnek is, vagyis a pénzintézetek feltételeinek már nem tud eleget tenni, a paradox pedig az, hogy aki eleget tud azoknak tenni, már nincs is szüksége hitelre – jegyezte meg Lepsényi.
Egy a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózat létrehozásában látja a program lényegét Magyar Levente, a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár megbízottja, aki történelmi áttörésnek nevezte a 2016-ban jóváhagyott anyagi eszközök nagysága miatt a gazdaság serkentésére irányuló törekvéseket. Közölte azt is: napokon belül kiírják az első pályázatokat a vajdasági magyar fejlesztési terv végrehajtására jóváhagyott 50 milliárd forintos projektum kapcsán.
Madarász Gábriel (Ótos András felvétele)
TERVEZÉS ÉS PÁLYÁZÁS
A 23 éves nagybecskereki Madarász Gábriel Szegeden tanul jelenleg élelmiszer-mérnöki szakon, mesterfokozaton. Édesapjától „örökölte” a menedzseléssel foglalkozó céget, de lapunknak elmondta, hogy tervei nem egészen ebbe az irányba haladnak, s előbb-utóbb élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozássá szeretné átalakítani a jelenlegi üzletet.
– Sok lehetőség áll majd rendelkezésre a jövőben, főleg az idén. Egyelőre most az számomra a legfontosabb, hogy kialakítsak egy meghatározott elképzelést, ötletet, milyen feldogozóipari céget szeretnék létrehozni. Ebben fogok elsősorban segítséget kérni. Kíváncsi vagyok arra, hogyan működnek más hasonló vállalkozások, olyanok, amelyek sikerrel jártak, legyen szó az élelmiszer-feldogozás bármelyik ágáról. Ha megvan a pontos terv, könnyebb pályázni – hallottuk a nyitórendezvény szünetében Gábrieltől.
Vert Máté (Ótos András felvétele)
ESÉLY KELL A NÉHÁNY ÉVES ÉS AZ ÚJ CÉGEKNEK IS
Egy közel négy éves cég, asztalosműhely útját egyengeti a 27 éves csantavéri Vert Máté. Méhészeti eszközök gyártásával foglalkozik a család, s a jövőre vonatkozó terveik is vannak ezen a téren. A kaptárgyártás, keretek készítésének és más eszközök gyártásának a világa ez. Mint mondta, nagyon érdekesnek tűnik a program, biztosan ki fogja használni annak képzési és pályázási lehetőségeit. Bizakodik a sikerben, ami az első pályázati lehetőségeket illeti.
Magyari Hunor (Ótos András felvétele)
Székelyudvarhelyről érkezett a Magyarság Házában tartott megnyitó konferenciára Magyari Hunor. Vállalkozása beindult, meglehetősen újnak számít még, másfél hónapos. Fotográfiával, légi fotózással foglalkozik elsősorban. Szenvedélyének már húsz éve él, de eddig nem ez volt a fő bevételi forrása. Az anyaország támogatására mindenképp számít ő is.
