Tegnap Brüsszelben folytatódott a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd. Bár Isa Mustafa koszovói kormányfő korábban azt mondta, addig nem utazik Brüsszelbe, amíg Koszovó nem kerül fehér schengeni listára, a miniszterelnök végül mégis megjelent az egyeztetésen, amely lapzártakor még tartott.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője először Mustafával beszélgetett, ezt követően pedig Aleksandar Vučić szerbiai miniszterelnökkel, majd ezután vette kezdetét a hármas egyeztetés. Az előzetes bejelentések értelmében a koszovói szerb községek közösségéről szóló megállapodás alkalmazása mellett a közlekedés, az általános politikai légkör, az Oliver Ivanović elleni bírósági ítélet, valamint a rendszámtáblák témakörének is napirenden kellett szerepelnie.
Maja Kocijančić, Mogherini sajtófelelőse korábban arról nyilatkozott, hogy ezúttal minden nyitott kérdés tárgyalóasztalra kerül. Beszélgetni fognak a korábbi megállapodások alkalmazásáról, valamint arról, hogy miképpen kívánják folytatni a párbeszédet, mondta Kocijančić.
Mustafa a Vajdasági Rádió és Televíziónak nyilatkozva közölte, hogy elsősorban a vasúti és légi közlekedést szabályozó majdani megállapodásról fog tárgyalni Vučićtyal. Elmondása szerint jó lenne megoldást találni arra, hogy lerövidüljön a repülők utazási ideje és csökkenjenek a költségek – ez szerinte elsősorban a szállítmányozás tekintetében lenne fontos.
Bár a Koszovói Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodás bizonyos rendelkezéseit és a koszovói ellenzék is minden eszközt bevetve próbálja megakadályozni a megállapodás alkalmazását, Mustafa az VRTV-nek azt mondta, a közösség biztosan megalakul. A párhuzamos szerbiai intézményrendszert azonban mindenféleképpen fel kell számolni Koszovóban, fűzte hozzá Mustafa, aki eddig egyetlen szerbiai médiának sem nyilatkozott.
– A koszovói fél számára elfogadhatatlanok a párhuzamos intézmények. Ezért a tárgyalások során a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni erre a témakörre. Amíg Szerbia nem számolja fel koszovói intézményrendszerét, addig nem beszélhetünk a kapcsolatok teljes körű rendezéséről – taglalta Mustafa.
A koszovói kormányfő elmondása szerint szerbiai kollégájával zavartalan a párbeszéd, olykor még telefonálnak is egymással. Vučić legutóbb azért hívta, hogy felajánlja segítségét a koszovói kormánynak az árvízhelyzet kezeléséhez.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szintén sokat várt a tegnapi egyeztetéstől. Számára is a szerb községek közösségének megalapítása a legégetőbb kérdés, még akkor is, ha számos más nyitott kérdésre kell választ találniuk a feleknek, emelte ki.
Đurić értékelése szerint Szerbia eddig sokat tett a korábbi megállapodások alkalmazásának érdekében, így most a koszovói félen a sor, hogy aktívabbá váljék ezen a téren. Az utóbbi hét-nyolc hónapban Pristina szinte semmit nem valósított meg a korábbi megállapodásokból, ezért Szerbia enyhe nyomást kíván gyakorolni tárgyalópartnerére, emelte ki Đurić.
A szerbiai albánok Pristina segítségét kérik
A dél-szerbiai albánok politikai vezetői arra kérték Pristinát, hogy vonják be őket a brüsszeli párbeszédbe. Az albánok képviselői ugyanazokat a jogokat követelik közösségük számára, mint amelyeket a koszovói szerbek élveznek.
Jonuz Musliju, az Albán Nemzeti Tanács elnöke az albánok helyzetének fokozatos jobbá tételét követeli. Elmondása szerint érthetetlen, hogy például miért nem tanulhatnak a szerbiai albán gyerekek albániai, vagy koszovói tankönyvekből, mikor a koszovói szerb gyerekek Szerbiából kapják tankönyveiket. Tökéletes az időpont arra, hogy az ehhez hasonló kérdéseket megoldják, hangsúlyozta Musliju, aki a dél-szerbiai albánok küldöttségének tagjaként kedden járt Pristinában.
A dél-szerbiai albánok küldöttsége tegnap pedig Strasbourgba utazott és ott tárták az illetékesek elé a szerbiai albán közösség gondjait az emberi jogok érvényesítésének tekintetében.
