Az új rendőrségi törvény által csökken a rendőrségre gyakorolt politikai nyomás, hangzott el a köztársasági parlamentben a szóban forgó jogszabály vitája során a beterjesztő részéről. Az ellenzéki pártok véleménye természetesen élesen eltér a hatalométól: attól tartanak, hogy a rendelkezések mentén az államvezetőség az eddigieknél is kifejezettebben rátelepszik a rendőrségre. A törvényről, a rendőrség soraiban uralkodó állapotokról, valamint a nemrégiben megkezdett elbocsátásokról dr. Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott lapunknak.
Növekszik a politikai befolyás, vagy ennek éppen az ellenkezője történik?
– Értékelésem szerint a rendőrségről szóló törvénnyel a törvényhozónak az volt a célja, hogy a rendőrség mentesüljön a politikai befolyástól. Ez a folyamat már korábban elkezdődött. Példaként a büntetőeljárásról szóló törvény korábbi módosítását említeném. A módosítás mentén a szerbiai jogrendben megjelent az ügyészségi nyomozás fogalma, amely egyebek mellett azért fontos, mert a belügyminiszter nem avatkozhat a nyomozásokba, az eljárásokba.
Melyek jelenleg a rendőrség legégetőbb problémái?
– Mindenféleképpen a rendőrség rossz anyagi helyzetét emelném ki. Az ország gazdasági problémái miatt a többi polgárhoz hasonlóan a rendőrök sem kapnak akkora bért munkájukért, mint amennyit megérdemelnének.
Hogyan befolyásolja ez a rendőrség hatékonyságát?
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Ha a szerbiai rendőrség hatékonyságát összehasonlítjuk a régió hasonló helyzetben lévő országai hatóságainak a hatékonyságával, véleményem szerint megállapíthatjuk, hogy élen jár. A munkavégzés minőségének – a felgöngyölített ügyek száma, vagy a közrend, illetve biztonság helyzete – tekintetében a szerbiai rendőrség a jobbak közé tartozik. Rendőreink hatékonysága még a jobb anyagi helyzetben lévő országok rendfenntartóinak az eredményességétől sem marad el.
Milyen irányban változnak meg a dolgok a rendőrség soraiban a közelmúltban megkezdett elbocsátások függvényében?
– Ezt korai lenne értékelni, legalább néhány hónapnak vagy akár egy évnek is el kell telnie ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen céllal – káderfrissítés vagy valami más miatt – történtek az elbocsátások. Az elmondottak szerint az elbocsátások során figyelembe vették a rendőrök képesítését. Ha ez valóban így van, akkor azt csak üdvözölni tudom, hiszen a rendőrök megfelelő szakképesítésének valóban első helyen kell állnia. Nem lehet olyan embereket alkalmazni, akik olyan képesítést kaptak, aminek semmi köze a rendőrségi munkához. Megfelelően iskolázott emberekre van szükség. Éppen itt lenne az ideje a rendteremtésnek a rendőrség köreiben. A leépítés még Milošević idejében elkezdődött. Milošević militarizálta a rendőrséget, és az uralkodó párt hadseregévé alakította át. Az elkövetett hibákat nem egyszerű kijavítani, a rendőrség megreformálása nem bonyolódhat le egyik napról a másikra.
Milyen a rendőrségi kiképzés minősége?
– A középiskolai tanulmányokat követően rendőrnek álló személyek kiképzése megfelelő színvonalon van. A legnagyobb gondok a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak tekintetében merülnek fel, hiszen nem mindegyikük fejez be megfelelő főiskolát vagy egyetemet. Érdemes lenne odafigyelni, hogy több legyen közöttük az okleveles jogász vagy a biztonságpolitikai szakértő, illetve menedzserekre, közgazdászokra is szükség van. Jó lenne, ha nem a különböző, megkérdőjelezhető minőségű oktatást nyújtó felsőoktatási intézményekben diplomát szerző személyeket alkalmaznák.
Hogyan lehet megóvni a rendőrséget a bűnszervezetek befolyásától?
– Úgy, ahogyan az most is történik, rendszeres és átfogó belső ellenőrzéssel, valamint a bérek növelésével. Természetesen a nagyobb fizetés még nem záloga a tisztességnek, mindig vannak olyanok, akik hajlamosak a bűnözésre, az ilyen rendőröket a jobb bérezés sem gátolná meg abban, hogy bűnözőkkel szövetkezzenek. Az egyetlen megoldás a belső ellenőrzés és az alkalmazottak biztonsági ellenőrzése. Egyébként tudvalevő, hogy a rendőrség és a bűnözői körök szimbiózisa nem szerbiai specifikum, szinte nincsen olyan ország, ahol ne lennének „piszkos rendőrök”. A bűnözők mindenhol a világon megpróbálják megvásárolni a rendőröket, és ez sikerül is nekik, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Ezért nem értem, hogy miért próbálják meg időről időre úgy beállítani, mintha a szerbiai rendőrség lenne a legkorrumpáltabb a világon.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a rendőrségről szóló törvényre benyújtott és a kormány által elutasított módosítási indítványában az önálló vajdasági rendőrség megalapítását kezdeményezte. Értékelése szerint milyen pozitív hozadéka lenne a vajdasági rendőrségnek?
– Ahhoz, hogy megalakulhasson a vajdasági rendőrség, először át kellene alakítani a szerbiai rendőrség szervezeti felépítését, hogy régióként létezzenek önálló rendőrségek. Ám a szerbiai rendőrség egyelőre centralizált államrendőrségi modell alapján épül fel. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy az érdemi nemzetközi felmérések szerint az ilyen felépítésű rendőrségek a leghatékonyabbak a Szerbia területéhez és lakosságszámához hasonló országok esetében. Kompromisszumos megoldás lenne, ha a Tartományi Képviselőház hatáskörrel rendelkezne a Vajdaság területén működő rendőrállomások tekintetében. Ezt egyszerűbben meg lehetne valósítani, csak meg kellene találni a megfelelő törvényes megoldásokat. Az önálló vajdasági rendőrség megalapítása jelenleg sem törvényileg, sem alkotmányilag nem megalapozott. Bár semmi kifogásom nem lenne a vajdasági rendőrség megalapítása ellen, azt is érdemes figyelembe venni, hogy vannak bizonyos rendőrségi munkafeladatok, amelyek tekintetében nem jó a megosztottság. Ilyenek például a szervezett bűnözés vagy a kábítószer-kereskedelem ellenes küzdelem. Persze a közrendhez és a biztonsághoz hasonló területek esetében nem lenne hátrányos az önálló a rendőrség, ám a bűnügyi rendőrség esetében kedvezőtlenül befolyásolhatná a hatékonyságot.
Hogyan vélekedik az újdonságról, hogy a fegyverekről és a munícióról szóló törvény értelmében nagyjából egy hónap múlva törvényesen használhatunk önvédelem céljából gázspray-t és elektrosokkolót?
– Általánosságban véve nem ellenzem, hogy az emberek önvédelem céljából használhassanak bizonyos eszközöket. Ezek elsősorban a nőknek lehetnek fontosak, de persze a férfiak esetében is jobb, ha ilyen önvédelmi eszközöket használnak, nem pedig lőfegyvert vagy hidegfegyvert. A gázspray, a borsspray, vagy az elektrosokkoló nem okozzák a támadó halálát, de rendkívül hatékonyak önvédelemre. Az emberek egyrészről lehetőséget kapnak önmaguk és vagyonuk megvédésére, másrészről pedig nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy az önvédelem során esetleg kioltják valakinek az életét. Természetesen ebben az esetben is oda kell figyelni arra, hogy ne legyenek visszaélések, ha pedig mégis megtörténnek, akkor a szigorú büntetés sem maradhat el. Ezeket az eszközöket önvédelem, nem pedig támadás céljából kell használni.
