A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a minap lefelé módosította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésének ütemét. A jelentés 2016-ra 3,4 százalékos, 2017-re pedig 3,6 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, mindkét esetben 0,2 százalékponttal alacsonyabbat, mint amennyit jósolt 2015-re vonatkozó utolsó tanulmányában. A jelentés azt a kérdést vetette fel az elemzők sorában, hogy ez egy újabb válság előszele lenne, vagy mégsem érdemel jelentőséget.
A legtöbb hazai szakember Kína gazdasági fejlődésének lassulásában lát potenciális veszélyt, ezenkívül megemlítik a dollár erősödését, az amerikai FED kamatjainak növekedését, a menekülthullámot, valamint a munkanélküliséget is. Többek szerint veszélybe kerülhet az idei évre tervezett 1,5 százalékos szerbiai gazdasági növekedés, nem hiszik azonban, hogy megismétlődhet a 2008-as válság.
Vladimir Gligorov gazdasági szakember, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársa szerint az Európai Unió országainak fokozatos gazdasági fellendülése, a dollár megerősödése és a beruházási kedv fokozatos visszatérése kedvezően hat Szerbiára és a régió országaira.
Több olyan változásnak lehetünk szemtanúi, amelyek Szerbiában is tapasztalhatók lehetnek a következő időszakban. A szakértő szerint biztosabb lett az EU gazdasági sorsa, a környező fejlődő tagországok pedig az áruforgalom terén jelenthetnek hasznot. A befektetők érdeklődése is megnőtt a régió iránt, leginkább Kína és Oroszország részéről. Megemlítette a dollár erősödését is, hiszen Amerikában és az EU-ban is egyaránt pozitív hatást gyakorolhat a gazdaságra.
Gligorov arra is rámutatott, hogy a behozatal tekintetében a nyersanyagok árának esése is pozitív jelenség a fogyasztók, és nem exportőrök szempontjából.
– Egyedül a menekültek jelenthetnek problémát a foglalkoztatásban, viszont ebben az esetben az EU-nak kell konkrét megoldást találnia – magyarázta a szakember.
Az elemző úgy gondolja, hogy Szerbiának elsősorban a nemzetközi együttműködés terén kell leegyszerűsítenie a kommunikációt és az ügyintézési folyamatokat, hiszen az áruforgalom szempontból meghatározó helyen terül el, a régió országaival pedig jó kapcsolatot kell ápolnia, hiszen ebből gazdasági haszon meríthető. Megjegyezte, hogy a exportot továbbra is komolyan kell venni, hiszen meghatározó gazdasági mozgatórugóról van szó, ami a bruttó hazai termék csaknem 80 százalékát adja.
Hasan Hanić, a fővárosi bankárakadémia dékánja szerint a legtöbb gazdasági mutató arról tanúskodik, hogy a növekedés lassulni fog, viszont krízishelyzet nem alakul ki. A dékán François Hollande francia államelnök gazdasági szükságállapot-nyilatkozatát sem tartotta figyelemre méltónak.
Miladin Kovačević közgazdász szerint a francia gazdaságba fektetendő 2 milliárd euró nem elég a jelenlegi helyzet megváltoztatására. Úgy véli, ez inkább politikai-gazdasági lépés, és elsődleges célja a figyelem elterelése.
Mahmut Bušatlija gazdasági szakember szerint az „összeomlási rémmesék” nem a politikai miliőből, hanem a bankári körökből érkeznek. Véleménye szerint lelassult a pénzforgalom, ezért a nyugati bankok mindenféle gazdasági rémtörténetekkel állnak elő, hogy a részvényeseket akcióra késztessék. A szakértő véleménye szerint ez nem váratlan, hiszen Kína gazdasági nehézségei miatt a nyugati rendszerben is lassulnak a monetáris folyamatok, de ez nem jelent rögtön katasztrófát.
